Az ICD-9 kódok három-öt számjegyből álló sorozatból állnak, amelyek mindegyike más-más specifikussági szintet jelent. Az első számjegy a fejezetet, a második számjegy a kategóriát, a harmadik számjegy az alkategóriát, a negyedik és ötödik számjegy pedig konkrét diagnózisokat jelöl. Például a 486-os kód a tüdőgyulladást jelöli, ebből 4 a légzőrendszer betegségeit, 8 a tüdőgyulladást, 6 pedig a nem meghatározott tüdőgyulladást jelöli.
Az ICD-9 kódokat az egészségügyi szolgáltatók, biztosítók és kormányzati szervek használják az egészségügyi adatok nyomon követésére és kezelésére. Kutatási célokra is használják, például a betegségek előfordulásának és prevalenciájának tanulmányozására, valamint közegészségügyi megfigyelésre, például a fertőző betegségek terjedésének nyomon követésére.
Az ICD-9-et 2015 októberében az ICD-10 váltotta fel, de bizonyos beállításokban még mindig használják.