Íme egy áttekintés a rádiótabletták működéséről:
Lenyelés :A rádiótablettát a beteg szájon át veszi be, hasonlóan a tabletta lenyeléséhez. Általában sima és csúszós anyaggal van bevonva, hogy megkönnyítse az emésztőrendszeren való áthaladását.
Átvitel :Az emésztőrendszerbe kerülve a rádiótabletta elkezdi az adatátvitelt. Különféle fiziológiai paramétereket képes mérni, például hőmérsékletet, pH-t, nyomást és bizonyos vegyi anyagok vagy markerek jelenlétét. A továbbított adatok modulált rádióhullámokban vannak kódolva.
Érzékelés és jelátvitel :A rádiós pirula érzékelőket tartalmaz, amelyek érzékelik a kívánt paramétereket. Ezek az érzékelők a fizikai méréseket elektromos jelekké alakítják át. A jeleket ezután feldolgozzák és vivőfrekvenciára modulálják, lehetővé téve a vezeték nélküli átvitelt. Egyes rádiótabletták kis kamerákat is tartalmaznak az emésztőrendszer képeinek rögzítésére.
Külső vevő és adatfeldolgozás :A rádiótabletta által továbbított jeleket egy külön külső eszköz fogadja, amelyet általában a páciens derekán viselnek, vagy tasakban hordják. A vevő feldolgozza és tárolja az adatokat, amelyeket később egy egészségügyi szakember elemezhet. Egyes esetekben az adatok valós időben továbbíthatók egy távfelügyeleti rendszerbe.
Átjárás és megszüntetés :A diagnosztikai folyamat befejezése után a rádiótabletta folytatja útját az emésztőrendszeren keresztül. Általában természetes úton ürül a széklettel, anélkül, hogy kellemetlenséget vagy kárt okozna a betegnek. A jeladót úgy tervezték, hogy biológiailag lebomló legyen, vagy elég tartós legyen ahhoz, hogy szétesés nélkül áthaladjon az emésztőrendszeren.
A rádiótabletták létfontosságú szerepet játszanak bizonyos diagnosztikai eljárásokban, például a gyomor-bélrendszeri képalkotásban és monitorozásban. Nem invazív és kényelmes módot kínálnak arra, hogy értékes információkat szerezzenek az emésztőrendszeren belüli állapotokról vagy rendellenességekről, segítve az egészségügyi szakembereket a betegellátással kapcsolatos tájékozott döntések meghozatalában.