Metamorfin nem fordul elő természetes vegyületként. Inkább egy hipotetikus „engedelmességi drog” elnevezése, amelyet Aldous Huxley disztópikus regénye, a „Bátor új világ” (1932) említ. A metamorfin úgy hat az egyén idegrendszerére, hogy a személy képtelen lázadó tevékenységre anélkül, hogy a kémiai változás miatt heves fájdalmat is kiváltana.
