Íme egy magyarázat, mire számíthatunk:
1. Folyadékok keverhetősége :
- A víz és a glicerin egyaránt poláris molekulák, és hidrogénkötést tudnak kialakítani egymással, homogén keveréket alkotva.
- A festékhígító viszont nem poláris oldószer, és általában nem keveredik jól vízzel vagy glicerinnel.
2. Emulzióképződésnek :
- Ha festékhígítót adunk víz és glicerin keverékéhez, az összekeverhetetlensége miatt apró cseppek formájában szétoszlik a folyadékban.
- A víz és a glicerin folyamatos fázisként működik, míg a festékhígító a diszpergált fázist.
- Ez egy emulzió képződését eredményezi, ahol a festékhígító cseppek a víz-glicerin keverékben szuszpendálódnak.
3. Emulzióstabilitásot :
- Az emulzió stabilitása több tényezőtől függ, például a komponensek koncentrációjától, a felületaktív anyagok vagy emulgeálószerek jelenlététől és a hőmérséklettől.
- Ebben az esetben a víz, a festékhígító és a glicerin keveréke viszonylag stabil emulziót képezhet a glicerin jelenléte miatt. A glicerin természetes emulgeálószerként működhet, segítve az emulzió stabilizálását azáltal, hogy csökkenti a két folyadék közötti határfelületi feszültséget.
4. A Keverék megjelenéset :
- A keverék végső megjelenése a víz, a festékhígító és a glicerin adott arányától függően változhat.
- A keverék jellemzően zavaros vagy zavaros lesz a lebegő festékhígító cseppek jelenléte miatt. A zavarosság mértéke a festékhígító koncentrációjától függ.
- A komponensek sűrűségében enyhe különbségek lehetnek, de nem valószínű, hogy különálló rétegek képződnek, kivéve, ha további tényezők befolyásolják az elválasztási folyamatot.
Ezért a víz, a festékhígító és a glicerin egy kémcsőben történő kombinálása valószínűleg többnyire homogén zavaros keveréket eredményez, nem pedig különálló rétegeket.