1. Az anion rezonanciastabilizálása: A pikrinsav rezonancián megy keresztül, ami magában foglalja az elektronok delokalizációját a molekulán belül. Ez a rezonancia stabilizálja a konjugált bázist (pikrát-ion), és gyengébb bázissá teszi. Minél stabilabb a konjugált bázis, annál erősebb a sav.
2. Elektronkivonó nitrocsoportok: A pikrinsav három nitrocsoportot (-NO2) tartalmaz, amelyek a benzolgyűrűhöz kapcsolódnak. Ezek a nitrocsoportok erős elektronszívó csoportok, ami azt jelenti, hogy elhúzzák az elektronokat a karbonsavcsoport oxigénatomjaitól. Ez az elektronkivonás gyengíti az O-H kötést, ami megkönnyíti a hidrogénion (H+) disszociációját és protontadását.
3. Mezomerikus hatás: A pikrinsav nitrocsoportjai szintén hozzájárulnak a mezomer hatáshoz. A mezoméria olyan jelenség, amikor az elektronok delokalizálódnak az atomok vagy atomcsoportok között, ami többféle lehetséges szerkezetet eredményez. A pikrinsav esetében a nitrocsoportok elektronokat adhatnak a benzolgyűrűnek, ami tovább stabilizálja a konjugált bázist és növeli a vegyület savasságát.
4. Induktív hatás: A nitrocsoportok elektronvonó jellegének induktív hatása is van, ami az elektronok átvitelét jelenti kovalens kötéseken keresztül. Az elektronegatív nitrocsoportok elhúzzák az elektronokat a benzolgyűrű szénatomjaitól, pozitívabbá téve azokat. Ez a pozitív töltés azután átkerül a karbonsavcsoport oxigénatomjaira, tovább gyengítve az O-H kötést és fokozva a pikrinsav savasságát.
Összefoglalva, a konjugált bázis rezonancia-stabilizálása, az elektronszívó nitrocsoportok jelenléte, a mezomer hatás és az induktív hatás mind hozzájárulnak a pikrinsav erős savasságához. Ezek a tényezők a pikrinsavat savasabb vegyületté teszik a többi karbonsavhoz képest.