* Stressz. A stressz hatására a szervezetben olyan hormonok szabadulhatnak fel, amelyek növelik a pulzusszámot és a légzésszámot.
* szorongás. A szorongás hatására a szervezetben olyan hormonok szabadulhatnak fel, amelyek növelik a pulzusszámot és a légzésszámot.
* Fájdalom. A fájdalom hatására a szervezetben olyan hormonok szabadulhatnak fel, amelyek fokozzák a szívfrekvenciát és a légzésszámot.
* Bizonyos egészségügyi állapotok. Néhány egészségügyi állapot, például az asztma, a krónikus obstruktív tüdőbetegség (COPD) és a szívelégtelenség légszomjat okozhat.
* Dohányzás. A dohányzás károsítja a tüdőt, és légszomjhoz vezethet.
* Elhízás. Az elhízás megterhelheti a szívet és a tüdőt, ami légszomjhoz vezethet.
* Alvási apnoe. Az alvási apnoe olyan állapot, amelyben egy személy alvás közben rövid időre leállítja a légzést. Ez nappali álmosságot és légszomjat okozhat.
Összefügg-e a légszomj és a vérszegénység?
Miközben hörgöl, a tüdő hörgői felszabadítják a levegő nagy részét?
Mi az ajánlott adag calvepen torokgyulladás esetén?
Amikor a szív gyorsabban pumpálja a vért, mi is gyorsabban lélegzünk, miért?
Miért kell a testből származó vért a tüdőn keresztül pumpálni, mielőtt az visszajutna?