A levegő hőmérséklete és páratartalma határozza meg, hogy mennyi párát fog látni, amikor kilélegzi. Hideg napon a levegő kevesebb vízgőzt képes visszatartani, így a leheletben lévő vízgőz gyorsabban köddé kondenzálódik. Egy párás napon a levegő több vízgőzt képes visszatartani, így a leheletben lévő vízgőzből kevesebb kondenzál köddé.
A levegő hőmérséklete is befolyásolja, hogy mennyi ködöt fog látni. Ha forró levegőt lélegzik ki, például edzés után, a levegőben lévő vízgőz gyorsabban köddé kondenzálódik. Ha hideg levegőt lélegzik ki, például miután mélyen beszívott hideg levegőt, a levegőben lévő vízgőz hosszabb ideig tart, amíg köddé kondenzálódik.
A ködben lévő vízcseppek mérete is változhat. A kisebb vízcseppek tejszerűnek vagy fehérnek tűnő ködöt hoznak létre, míg a nagyobb vízcseppek inkább ködszerű ködöt hoznak létre.
Természetes módon felszámolására fejtetű
Miért sima és nyálkás a tüdő felszíne?
Lehet egy K-9 szagolni a marihuánát az orvosi tégelyben?
A mélylégzés a relaxációs technika példája?
Sok oxigént tartalmaz a szívből a tüdőbe szállító véredény?
Az illatanyagok belégzése okozhat-e néhány embernek arcüreg- és fejfájást?