Mi jellemzi legjobban a légzés biomechanikáját?

A légzés magában foglalja a légzőizmok, a tüdő és a mellkasi üreg összehangolt működését. A légzésben részt vevő elsődleges izmok a rekeszizom és a bordaközi izmok. A membrán egy nagy kupola alakú izom, amely elválasztja a mellüreget a hasüregtől. A bordaközi izmok a bordák között helyezkednek el, és elősegítik a mellkasi üreg kiterjesztését.

Belégzéskor a rekeszizom összehúzódik, és a bordaközi izmok felfelé és kifelé húzzák a bordákat. Ez növeli a mellkasi üreg térfogatát, aminek következtében a tüdő kitágul, és levegő áramlik a tüdőbe. Az intrapleurális nyomás (a tüdő és a mellkasfal közötti nyomás) a belégzés során csökken, ami elősegíti a tüdő tágulását.

Kilégzéskor a rekeszizom ellazul, és a bordaközi izmok lefelé és befelé mozognak. Ez csökkenti a mellüreg térfogatát, ami a tüdő összeesését és a levegő távozását okozza a tüdőből. Az intrapleurális nyomás a kilégzés során megemelkedik, elősegítve a levegő kilökését.

A légzőrendszer a tüdő és a vér közötti gázcserét is magában foglalja. A belélegzett levegő oxigénje a tüdőből az alveolusokon keresztül a vérbe, míg a szén-dioxid a vérből a tüdőbe jut, hogy kilélegezzük.