Egészség és a Betegség
1. A kezdeti térdsérülés vagy a műtétet szükségessé tevő állapot súlyossága.
2. Az egyén életkora, általános egészségi állapota és aktivitási szintje a műtét előtt.
3. A műtét sikere és a szükséges szövődmények vagy további eljárások mértéke.
4. Az egyén reakciója a rehabilitációra, valamint képessége a térd funkcióinak és mozgékonyságának visszanyerésére.
Általánosságban elmondható, hogy a térd-allograft laterális mediális meniszkusz műtéten átesett egyének többsége várhatóan felépül és folytatja normális tevékenységét, minimális vagy semmilyen hosszú távú rokkantsággal. Néhány ember azonban tartós fájdalmat, merevséget vagy gyengeséget tapasztalhat a térdében, ami potenciálisan befolyásolhatja bizonyos tevékenységek vagy foglalkozások elvégzésére való képességüket. Ezekben az esetekben egy egészségügyi szakember vagy fogyatékossággal élő ügynökség rokkantsági besorolást rendelhet a funkcionális károsodás mértékének és a rokkantsági ellátásra való jogosultság megállapításához.
A térd-allograft laterális mediális meniszkusz műtét utáni fogyatékosság százalékos arányát eseti alapon kell értékelni, figyelembe véve az egyén egyedi körülményeit és a műtétnek az általános működésére gyakorolt hatását. Javasoljuk, hogy konzultáljon a mozgásszervi megbetegedésekre vagy a fogyatékosság felmérésére szakosodott egészségügyi szakemberrel, hogy pontos értékelést kapjon és meghatározza a rokkantsági százalékot.