1. Azonnali: Közvetlenül angioplasztika után a resztenózis kockázata viszonylag alacsony, de még mindig előfordulhat. A resztenózis közvetlen kockázata 5-10% körülire becsülhető az első néhány hónapban.
2. Hosszú távú: Az angioplasztika utáni resztenózis hosszú távú kockázata számos tényezőtől függően változhat, többek között:
- Az érplasztika típusa: A resztenózis kockázata magasabb lehet ballonos angioplasztika után, mint az újabb technikákkal, például a stent behelyezésével.
- Az elváltozás összetettsége: A resztenózis kockázata általában magasabb az összetett elváltozásokban, például azokban, amelyek hosszúak, erősen meszesedtek vagy az artéria bizonyos területein helyezkednek el.
- Betegtényezők: Bizonyos betegekkel kapcsolatos tényezők is befolyásolhatják a resztenózis kockázatát, mint például a cukorbetegség, a dohányzás, a magas koleszterinszint és a perifériás artériás betegség.
- Gyógyszert eluáló sztentek használata: A sejtek növekedését megakadályozó és a resztenózis kockázatát csökkentő gyógyszereket felszabadító gyógyszerkibocsátó stentek használata jelentősen csökkentette a hosszú távú kockázatot a csupasz fém stentekhez képest.
Általánosságban elmondható, hogy a gyógyszerkioldó stentekkel végzett angioplasztika után a resztenózis hosszú távú kockázata 5-10% körülire becsülhető 5 év alatt, bár az egyéni körülményektől függően alacsonyabb vagy magasabb is lehet.
Fontos megjegyezni, hogy ezek csak általános becslések, és az egyes betegek tényleges kockázata eltérő lehet. A megfelelő orvosi értékelés, beleértve a képalkotó vizsgálatokat és a kardiológussal vagy érrendszeri szakorvossal folytatott megbeszéléseket, személyre szabottabb értékelést nyújthat a resztenózis kockázatáról és a kezeléséhez szükséges megfelelő kezelési stratégiákról.