CT (számítógépes tomográfia) vizsgálat: A CT-vizsgálat röntgensugarakat és számítógépes feldolgozást használ, hogy részletes képeket készítsen a test belsejéről. Kevésbé érzékeny, mint az MRI a lágyszöveti rendellenességek kimutatására, de hasznos lehet bizonyos állapotok, például csonttörések és tüdőbetegségek diagnosztizálására.
Ultrahang: Az ultrahang hanghullámokat használ, hogy képeket készítsen a test belsejéről. Gyakran használják olyan szervek értékelésére, mint a máj, a vesék és az epehólyag.
Röntgen: A röntgensugarak elektromágneses sugárzást használnak, hogy képeket készítsenek a test belsejéről. Általában csonttörések és bizonyos tüdőbetegségek diagnosztizálására használják.
PET (pozitronemissziós tomográfia) vizsgálat: A PET-vizsgálat radioaktív nyomjelzőket használ a szövetek és szervek metabolikus aktivitásának mérésére. Gyakran használják a rák és más olyan állapotok kimutatására, amelyek befolyásolják az anyagcserét.
Ezeket az alternatív képalkotó technikákat jellemzően nyílt terekben végzik, és nem szükséges, hogy a pácienst kis helyen zárják be. Az Ön számára legmegfelelőbb képalkotási technika azonban a vizsgálat okától és az Ön egyéni helyzetétől függ. Beszéljen orvosával aggodalmairól és preferenciáiról, hogy az Ön számára legmegfelelőbb képalkotó lehetőséget ajánlhassa.