Ezért az idegsejtek károsodása gyakran maradandó, és az érintett neuronok elhelyezkedésétől és működésétől függően különféle tünetekhez és következményekhez vezethet:
1. Jelvesztés:Előfordulhat, hogy egy sérült idegsejt nem tud megfelelően jeleket küldeni vagy fogadni, ami megzavarja az idegrendszer különböző részei közötti kommunikációt. Ez érzékszervi hiányosságokat (például érzékenység elvesztését, zsibbadást, bizsergést) vagy motoros zavarokat (például bénulást vagy gyengeséget) eredményezhet.
2. Neuronhalál:Súlyos károsodás vagy hosszan tartó stressz idegsejtek halálához vezethet, ami által az idegsejt szerkezete és funkciója helyrehozhatatlanul károsodik. Ennek hosszú távú hatásai lehetnek az idegrendszerre.
3. Áramkör megzavarása:Egyetlen neuron károsodása egész idegi áramköröket és pályákat érinthet. Például a látópályán belüli neuronok károsodása látótér-hibákat vagy akár vakságot is eredményezhet.
4. Neurodegeneratív betegségek:Míg az egysejtes károsodás az öregedés normális velejárója, az idegsejtek fokozatos elvesztése az agy bizonyos régióiban számos neurodegeneratív betegség ismertetőjele. Ilyen például az Alzheimer- és a Parkinson-kór.
5. Gerincvelősérülések:Az idegrostok kötegeiből álló gerincvelő súlyos károsodása bénuláshoz és a sérülés szintje alatti érzékelés elvesztéséhez vezethet.
6. Idegek összenyomódása vagy beszorulása:A perifériás idegek összenyomódása, mint például a kéztőalagút szindróma esetén, megzavarhatja az idegek működését, és olyan tüneteket okozhat, mint a fájdalom, zsibbadás vagy izomgyengeség.
7. Károsodott regeneráció:Más sejttípusokkal ellentétben az emlősök sérült neuronjai korlátozott regenerációs képességgel rendelkeznek. Míg az éretlen neuronok némi plaszticitást mutatnak, az érett neuronok általában nem tudják regenerálni axonjaikat, ha levágják őket.
Tekintettel a neuronok kritikus szerepére az idegrendszerben, elvesztésük vagy diszfunkciójuk súlyos és tartós hatással lehet az egyén szenzoros, motoros, kognitív és viselkedési képességeire.