Tiszta gondatlanságból az alperes cselekményei jelentősen elmaradnak attól a gondosságtól, amelyet egy ésszerű személy azonos körülmények között tanúsítana. Mások jogainak vagy biztonságának teljes figyelmen kívül hagyását sugallja, és rendkívüli közömbösséget mutat tetteinek lehetséges következményei iránt.
A tiszta gondatlanságot gyakran megkülönböztetik a közönséges hanyagságtól, amely az ésszerű gondosság elmulasztásával jár. Míg a közönséges hanyagság eredhet egyszerű hibákból vagy véletlen hibákból, a tiszta hanyagság mások biztonságának vagy jólétének tudatos figyelmen kívül hagyására utal.
A jogi eljárásokban a tiszta gondatlanság a károsult felelősségének megnövekedéséhez és esetlegesen nagyobb kártérítéshez vezethet. Ez hatással lehet a biztosítási fedezetre is, mivel egyes kötvények kizárhatják a fedezetet a szándékos cselekmények vagy súlyos gondatlanság miatt.
A tiszta gondatlanság megállapításához egyértelmű és meggyőző bizonyítékra van szükség a vádlott rendkívüli gondatlanságáról vagy szándékos kötelességszegéséről. A bíróságok figyelembe vehetnek olyan tényezőket, mint az okozott kár természete és súlyossága, a felmerülő kockázat mértéke, valamint az, hogy az alperes tudott-e, vagy tudnia kellett volna tetteik lehetséges következményeiről.