1. A légúti átjárhatóság értékelése: A mellkasi kompresszió és a mentőlégzés megkezdése előtt elengedhetetlen annak megállapítása, hogy a személy légútja szabad-e és akadálymentes-e. Az elzáródott légutak megakadályozzák a hatékony lélegeztetést és az oxigénszállítást, ami veszélyezteti a CPR sikerét.
2. Akadályok azonosítása és eltávolítása: A száj és a torok vizsgálatával az egészségügyi szolgáltatók gyorsan azonosíthatnak minden olyan idegen tárgyat, váladékot vagy duzzanatot, amelyek elzárhatják a légutakat. Ezen akadályok azonnali eltávolítása helyreállítja a légáramlást, és növeli a sikeres újraélesztés esélyeit.
3. A válaszkészség meghatározása: A légutak állapotának felmérése segít meghatározni az egyén reakciókészségének szintjét is. Ha a személy reagál és normálisan lélegzik, nincs szükség CPR beavatkozásra, és egyéb megfelelő orvosi vizsgálatokat kell végezni.
4. Megfelelő mentési manőverek kezdeményezése: A légutak állapotától függően a mentő meghatározhatja a legmegfelelőbb mentési manővereket. Ha akadály van, az olyan technikák végrehajtása, mint a fej billentése az állemelés vagy az állkapocs-toló manőver, megszüntetheti az elzáródást, és lehetővé teszi a megfelelő szellőzést. Ha a személy nem reagál, és nem lélegzik, szabad légutak (szájból szájba vagy más akadályozó eszközökön keresztül) hatékonyan adhatók be, amikor a légutak nyitva vannak.
5. Gondoskodjon megfelelő szellőzésről: A nyitott és akadálymentes légutak kulcsfontosságúak a hatékony mentőlégzéshez, amely lehetővé teszi, hogy az oxigéndús levegő elérje a tüdőt. Megfelelő szellőztetés nélkül az újraélesztési erőfeszítések kevésbé hatékonyak a spontán keringés helyreállításában.