Milyen gyakori diagnózisokat fedeznek fel a pap-kenet során?

Pap-kenet során a méhnyakból gyűjtött sejteket mikroszkóp alatt vizsgálják, hogy észleljék az esetleges rendellenességeket. A leggyakoribb diagnózisok, amelyek felfedezhetők:

- Humán papillomavírus (HPV) fertőzés :A HPV egy gyakori szexuális úton terjedő fertőzés. A HPV bizonyos törzseivel való tartós fertőzés növelheti a méhnyakrák kialakulásának kockázatát. A pap-kenet kimutathatja a HPV által okozott kóros sejtelváltozásokat, lehetővé téve a korai beavatkozást és kezelést.

- Pikkelysejtes rendellenességek :A méhnyak felszínén a laphámsejtek a leggyakoribb sejttípusok. A laphám-rendellenességek e sejtek megjelenésében bekövetkezett változásokra utalnak, az enyhe atípiától (kisebb változások) a magas fokú diszpláziáig (súlyos elváltozásokig). A kóros sejtek a cervicalis intraepiteliális neopláziának (CIN) nevezett rákmegelőző állapotot jelezhetnek.

- Adenocarcinoma in situ (AIS) :Az AIS egy rákmegelőző állapot, amelyet a méhnyak felszínén lévő kóros mirigysejtek jellemeznek. Ritka lelet a papakenetekben, de további értékelést és kezelést igényel a méhnyakrák kialakulásának megelőzése érdekében.

- Méhnyakrák :Egyes esetekben a papakenet kimutathatja a méhnyakrák jelenlétét. A pap-kenet azonban nem mindig képes kimutatni a rákot annak korai stádiumában. A rendszeres szűrések és nyomon követési vizsgálatok kulcsfontosságúak a méhnyakrák korai felismerésében és kezelésében.

- Gyulladás és nem daganatos betegségek :A Pap-kenetek gyulladást vagy nem rákos állapotokat, például hormonális változásokat, fertőzéseket (például gombás fertőzések, bakteriális vaginosis) vagy jóindulatú daganatokat (például polipokat) tárhatnak fel. Ezek a leletek gyakran további értékelést és megfelelő kezelést igényelnek.