Mit találhat az orvos a papakenetben?

A pap-kenet vizsgálata során az orvos megvizsgálhatja a méhnyak sejtjeit, hogy olyan kóros elváltozásokat keressen, amelyek méhnyakrákra vagy rákmegelőző állapotokra, például méhnyak diszpláziára utalhatnak. Íme néhány dolog, amit az orvos találhat a papakenetben:

1. Normál sejtek:A normál Pap-kenet vizsgálat egészséges sejteket mutat a méhnyakból, jelentős eltérések nélkül.

2. Meghatározatlan jelentőségű atípusos laphámsejtek (ASCUS):Az ASCUS atipikus vagy rendellenes megjelenésű laphámsejtek jelenlétére utal, de nem világos, hogy rákos sejtek-e vagy rákmegelőző állapotra utalnak. További vizsgálatok javasoltak a rendellenesség okának és súlyosságának megállapítására.

3. Alacsony fokozatú pikkelyes intraepiteliális léziók (LSIL):Az LSIL a méhnyak sejtjeinek enyhe vagy gyenge fokú elváltozásait jelenti. Ezeket a változásokat rákmegelőzőnek tekintik, és általában a humán papillomavírus (HPV) fertőzés okozza. Az LSIL-ek gyakran maguktól megszűnnek, de bizonyos esetekben további megfigyelést vagy kezelést igényelhetnek, hogy megakadályozzák a súlyosabb elváltozások kialakulását.

4. High-Grade Squamous intraepithelialis léziók (HSIL):A HSIL a méhnyaksejtek mérsékelt vagy súlyos rákmegelőző elváltozásaira utal. Ezeknél az elváltozásoknál nagyobb a méhnyakrák kialakulásának kockázata, ha nem kezelik őket. A HSIL-ek jellemzően agresszívabb kezelési megközelítést igényelnek a méhnyakrák kialakulásának megelőzésére.

5. Mirigysejt-rendellenességek:Ezek a méhnyak mirigysejtjeinek abnormális elváltozásaira utalnak. A mirigysejt-rendellenességek magukban foglalhatják az atipikus mirigysejteket, az adenocarcinoma in situ (AIS) vagy a nyaki mirigy intraepiteliális neopláziáját (CGIN). A rendellenesség súlyosságától és mértékétől függően megfelelő kezelési stratégiákat határoznak meg.

6. Méhnyakrák:Ritka esetekben a papakenet kimutathatja a méhnyakrák jelenlétét. A méhnyakrák jellemzője a rosszindulatú sejtek behatolása a méhnyak mélyebb szöveteibe. A méhnyakrák hatékony kezeléséhez és kezeléséhez kulcsfontosságú a Pap-kenet-tesztek és az azt követő diagnosztikai eljárások korai felismerése.

Fontos megjegyezni, hogy a pap-kenet vizsgálat eredménye nem erősíti meg azonnal a méhnyakrák jelenlétét. Ha bármilyen kóros elváltozást észlelnek, további diagnosztikai vizsgálatok, például kolposzkópia, biopszia vagy HPV-vizsgálat javasolható a rendellenesség pontos természetének és a megfelelő kezelés meghatározásához.