Az agyi képalkotó technikák, például az EEG és az MRI értékes információkat szolgáltathatnak az agy szerkezetéről és működéséről. Ezek a tesztek azonban elsősorban az agyi tevékenységben észlelt rendellenességeket vagy szerkezeti változásokat mutatnak ki, amelyek a vizsgálat időpontjában láthatók. Bipoláris zavar esetén az állapothoz kapcsolódó agyi rendellenességek gyakran nem állandóak, és az egyén hangulati állapotától függően változhatnak.
Ezért lehetséges, hogy egy bipoláris zavarban szenvedő személy normális EEG- és MRI-eredményt kapjon, különösen, ha a vizsgálatokat a tünetek remissziójának időszakában végzik. Ezenkívül a bipoláris zavar összetett, és diagnózisa több tényező kombinációján alapul, beleértve a klinikai tüneteket, a pszichiátriai értékelést, valamint az egyén egészségügyi és családi anamnéziséből gyűjtött információkat. A hangulati rendellenességek diagnosztizálásában és kezelésében jártas mentálhigiénés szakembernek értékelnie kell a bipoláris zavarra gyanított személyeket, még akkor is, ha az agyvizsgálatok normálisak, hogy meghatározzák a pontos diagnózist és a megfelelő kezelést.