A törvénynek számos vonatkozása volt az ápolói gyakorlatra, többek között:
1. Szigorúbb szabványok megállapítása az idősotthonokra vonatkozóan, beleértve azt is, hogy a Medicare és a Medicaid finanszírozásához meg kell felelniük bizonyos minőségi és biztonsági előírásoknak.
2. Az idősotthonban lakók gondozási szükségleteinek és funkcionális képességeinek felmérésére szolgáló rezidensértékelési eszközök bevezetése.
3. Követelmény megalkotása, hogy az idősotthonok az elbírálás alapján minden lakó számára írásos gondozási tervet készítsenek.
4. Az idősotthonok minimális létszámszükségletének megállapítása a lakók gondozási szükségletei alapján.
Az OBRA emellett nagy hangsúlyt fektetett a lakók jogaira, és nagyobb beleszólást adott a lakóknak és családjaiknak az ellátási döntésekbe. Előírta, hogy az idősotthonok tájékoztassák a lakókat jogaikról, és lehetőséget biztosítsanak számukra az ellátásukban való részvételre.
A törvény jelentős hatást gyakorolt az ápolási gyakorlatra és a tartós ápolási intézményekben nyújtott ellátás minőségére. Hozzájárult az olyan új ápolói szerepkörök kidolgozásához is, mint például a geriátriai ápolónő és az okleveles ápolónői asszisztens.