Melyek a mérési szintek az ápolási kutatásban?

Névleges skála :A legalacsonyabb mérési szint, a névleges skálák az adatokat különböző csoportokba vagy kategóriákba sorolják. Ezeknek a kategóriáknak nincs sorrendje vagy hierarchiája, és a hozzájuk rendelt számok egyszerűen címkék. Használhat például egy névleges skálát a betegek nem (férfi, nő) vagy diagnózis (szívelégtelenség, stroke, cukorbetegség) szerinti kategorizálására.

Sorrendi skála :Az ordinális skálák az adatokat a legalacsonyabbtól a legmagasabbig rangsorolják. A rangok közötti intervallumok azonban nem feltétlenül egyenlőek. Használhat például ordinális skálát a betegek fájdalomszintjének értékeléséhez egy 0-tól 10-ig terjedő skálán, ahol a 0 azt jelenti, hogy nincs fájdalom, a 10 pedig az elképzelhető legrosszabb fájdalmat.

Intervallum skála :Az intervallumskálák sorrendje és egyenlő intervallumokkal rendelkezik a fokozatok között. Ez azt jelenti, hogy nem csak az adatokat rangsorolhatja, hanem két adatpont közötti különbséget is kiszámíthatja. Használhat például intervallumskálát a betegek vérnyomásának higanymilliméterben (Hgmm) történő mérésére.

Arány skála :A legmagasabb szintű mérési arány skálák rendelkeznek az intervallumskálák összes tulajdonságával, ráadásul valódi nullaponttal. Ez azt jelenti, hogy nemcsak rangsorolhatja az adatokat, és kiszámíthatja két adatpont közötti különbséget, hanem azt is mondhatja, hogy egy adatpont kétszer akkora, mint egy másik adatpont. Használhat például arányskálát a betegek súlyának kilogrammban (kg-ban) méréséhez.

Az ápolási kutatás során alkalmazott mérési szint az Ön által gyűjtött adatok típusától és az elvégzendő elemzésektől függ. A névleges és ordinális skálák a leíró statisztikákhoz megfelelőek, míg az intervallum- és arányskálák szükségesek a következtetési statisztikákhoz.