Egészség és a Betegség
A "lámpás hölgy" néven ismert Florence Nightingale brit ápolónő volt, akit a modern ápolás megalapítójaként tartanak számon. A krími háború alatt (1853-1856) egy csapat ápolónővel drasztikusan csökkentette a sebesült katonák halálozási arányát a higiéniai és gondozási feltételek javításával. Nightingale eredményei és írásai megalapozták az ápolás mint hivatalos szakma fejlődését, és világszerte hatással voltak az ápolókra.
2. Mary Seacole
Mary Seacole jamaicai születésű nővér volt, aki a krími háború alatt végzett munkájával szerzett hírnevet. Független "Brit Hotelt" üzemeltetett a frontvonalak közelében, és fajra és nemzetiségre való tekintet nélkül egészségügyi segítséget nyújtott brit és francia katonáknak. Seacole hagyományos orvoslási ismerete és együttérzése tette őt a katonák és az ápolónők körében egyaránt megbecsült személyiséggé.
3. Edith Cavell
Edith Cavell brit ápolónő volt, akit a németek kivégeztek az első világháborúban, mert segített a szövetséges katonáknak megszökni Belgiumból a német megszállás alatt. Cavell cselekedetei az ápolói bátorságot és az önfeláldozást példázták, története pedig az ápolónők háborús elkötelezettségének szimbólumává vált.
4. Virginia Henderson
Virginia Henderson amerikai ápolónő és teoretikus volt, akit a modern ápolás úttörőjének tartanak. Az 1966-ban megjelent "The Nature of Nursing" című könyve bemutatta az ápolási gyakorlat fogalmi keretét, amelyet Henderson ápolási szükségletelméleteként ismernek. Henderson munkája befolyásolta az ápolói oktatás és gyakorlat fejlődését, és az ápolói ösztöndíjhoz való hozzájárulását széles körben elismerik.
5. Dorothea Orem
Dorothea Orem amerikai ápolói teoretikus és ápolónőképző volt, aki kidolgozta az Orem Self-Care Deficit Theory of Nursing elméletet. Elmélete az egyén azon képességére összpontosít, hogy öngondoskodási tevékenységeket végezzen, és leírja az ápolók szerepét abban, hogy segítsenek az egyéneknek megfelelni ezeknek a szükségleteknek, amikor nem képesek erre önállóan. Orem elmélete befolyást gyakorolt az ápolói oktatásra és gyakorlatra, és számos egészségügyi környezetben alkalmazták.
6. Hildegard Peplau
Hildegard Peplau amerikai ápolónő és teoretikus volt, aki kidolgozta a Peplau-féle ápolási interperszonális kapcsolatok modelljét. Elmélete az ápoló-beteg kapcsolatra helyezi a hangsúlyt, és az ápoló szerepére összpontosít a betegek érzelmi támogatásában, valamint fizikai gondozásában. Peplau elmélete befolyással volt az ápolói oktatásra és gyakorlatra, és számos egészségügyi környezetben alkalmazták.
7. Ida Jean Orlando
Ida Jean Orlando amerikai ápolói teoretikus és nővéroktató volt, aki kidolgozta az orlandói ápolási folyamatot. Elmélete hangsúlyozza, hogy az ápolónő az ápolási folyamatot a páciens szükségleteinek megértésére és személyre szabott ellátási terv kidolgozására használja. Orlando elmélete befolyást gyakorolt az ápolói oktatásra és gyakorlatra, és számos egészségügyi környezetben alkalmazták.