1. szorongás: Az egészségi állapotukat, orvosi eljárásaikat vagy vizsgálati eredményeiket övező bizonytalanság szorongást és aggodalmat okozhat a betegekben.
2. Türelmetlenség: A várakozás frusztráló lehet, különösen akkor, ha a betegek úgy érzik, hogy idejük értékes, vagy ha kényelmetlenséget vagy fájdalmat tapasztalnak.
3. Stressz: A szorongás, a türelmetlenség és az ismeretlen orvosi környezet kombinációja hozzájárulhat a stressz érzéséhez.
4. Sebezhetőség: Az egészségügyi környezetben való tartózkodás és a személyes egészségügyi aggályok megvitatása a betegeket sebezhetővé és kiszolgáltatottá teheti.
5. Bizonytalanság: A betegek bizonytalannak érezhetik magukat a diagnózist, a prognózist vagy a kezelési lehetőségeket illetően, ami nyugtalanság érzéséhez vezethet.
6. Félelem: Egyes betegek félelmet vagy félelmet tapasztalhatnak az esetleges egészségügyi problémáktól vagy eljárásoktól, amelyeken keresztülmennek.
7. Unalom: Az elhúzódó várakozási idő unalomhoz és nyugtalansághoz vezethet, különösen, ha a betegek nem kapnak megfelelő figyelemelterelést vagy tájékoztatást.
8. Kényelmetlenség: Ha úgy érzi, hogy elpazarolják az idejüket, vagy ha a hosszú várakozási idők miatt át kell alakítani a menetrendet, akkor a betegek kényelmetlenséget érezhetnek.
9. Frusztráció: A betegek frusztrálttá válhatnak az egészségügyi rendszer hatékonyságának vagy késedelmének észlelése miatt.
10. Remény: A kihívást jelentő érzelmek ellenére a betegek gyakran reménykednek a pozitív kimenetelben vagy a hatékony kezelésben.