Egészség és a Betegség
A kórházi túlterhelés okai :
1. Túlbuzgó folyadékkezelés: Az agresszív folyadék újraélesztés, különösen kritikus állapotú betegeknél, túlzott folyadékbevitelt eredményezhet. Ez különösen gyakori a szív- és érrendszeri betegségekben vagy szepszisben szenvedő betegeknél.
2. Károsodott folyadék eltávolítása: Bizonyos egészségügyi állapotok, mint például a szívelégtelenség vagy a vesebetegség, ronthatják a szervezet azon képességét, hogy eltávolítsák a felesleges folyadékot, növelve a térfogati túlterhelés kockázatát.
3. Nem megfelelő folyadékválasztás: A nem megfelelő típusú intravénás folyadékok kiválasztása, például a 0,9%-os sóoldat (normál sóoldat), amely magas nátriumszintet tartalmaz, hozzájárulhat a folyadékvisszatartáshoz.
A kórházi túlterhelés következményei :
1. Pangásos szívelégtelenség (CHF): A túlzott folyadékmennyiség megterhelheti a szívet, ami CHF-hez vezethet. Ezt az állapotot légszomj, folyadékvisszatartás a tüdőben és az alsó végtagokban, valamint a szívműködés károsodása jellemzi.
2. Akut légzési distressz szindróma (ARDS): A folyadék túlterhelés növelheti az ARDS kialakulásának kockázatát, amely súlyos légúti állapot, amikor a folyadék felhalmozódik a tüdőben. Az ARDS súlyos légszomjat és légzési elégtelenséget okozhat.
3. Elektrolit egyensúlyhiány: Az agresszív folyadékbevitel hígíthatja az elektrolitokat a vérben, ami elektrolit-egyensúlyzavarokhoz vezethet. Ezek az egyensúlyhiányok különböző testi funkciókat érinthetnek, beleértve az izomösszehúzódást és az idegátvitelt.
4. Fokozott fertőzésveszély: A térfogati túlterhelés veszélyeztetheti az immunrendszer működését, így a betegek fogékonyabbak lehetnek a fertőzésekre.
5. Hosszú kórházi tartózkodás és magasabb halálozási arány: A kórházak által kiváltott mennyiségi túlterhelés a kórházi tartózkodás elhúzódásával, a megnövekedett egészségügyi költségekkel és a magasabb halálozási arányokkal jár.
Megelőzés és kezelés :
1. Jól megfontolt folyadékkezelés: Az egészségügyi szakembereknek gondosan fel kell mérniük a beteg folyadékállapotát, folyadékszükségletét és az alapbetegséget, mielőtt elkezdenék az intravénás folyadékbevitelt.
2. Fluid korlátozás: Bizonyos esetekben szükség lehet folyadékkorlátozásra a térfogati túlterhelés elkerülése érdekében. Ez magában foglalja a beteg által bevitt IV folyadékok és orális folyadékok mennyiségének korlátozását.
3. Diuretikus terápia: Diuretikumok vagy "víztabletták" írhatók fel, amelyek segítik a szervezetet a felesleges folyadékok eltávolításában. Ezek a gyógyszerek növelik a vizeletkibocsátást és csökkentik a folyadékretenciót.
4. Megfigyelés és beállítások: A folyadékbevitel, -kibocsátás és az életjelek rendszeres monitorozása elengedhetetlen a térfogat-túlterhelés jeleinek korai felismeréséhez. A folyadékkezelés ennek megfelelően módosítható.
5. Betegoktatás: A betegek és családtagjaik felvilágosítása a térfogat-túlterhelés kockázatairól és a folyadékkorlátozás fontosságáról elősegítheti a folyadékkezelési stratégiák betartását.
A kórházi eredetű térfogat-túlterhelés potenciálisan súlyos szövődmény, amely gondos folyadékkezeléssel és monitorozással elkerülhető. Megfelelő stratégiák alkalmazásával és a betegek szoros megfigyelésével az egészségügyi szakemberek minimalizálhatják a túlzott folyadékbevitellel kapcsolatos kockázatokat.