1. Fertőző betegségek:Az 1800-as évek vége a széles körben elterjedt immunizálás és a hatékony antibiotikumok előtti időszak volt. Ennek eredményeként a fertőző betegségek, mint a kolera, a tuberkulózis, a himlő, a diftéria és a tífusz gyakoriak voltak, és gyakran halálos kimenetelűek voltak. Ezek a betegségek gyorsan terjedhettek a sűrűn lakott városokban, ahol rossz volt a higiénia és korlátozottak voltak a higiéniai gyakorlatok.
2. Rossz higiénia:Sok városban a higiéniai feltételek nem voltak megfelelőek. Az utcák gyakran burkolatlanok voltak és tele voltak szeméttel, és az emberi hulladékot nem helyezték el megfelelően. Ez kedvező környezetet teremtett a baktériumok és betegségek terjedéséhez.
3. Orvosi ismeretek és kezelés hiánya:Az orvosi ismeretek és a kezelések korlátozottak voltak a mai szabványokhoz képest. Sok betegséget nem ismertek jól, és a hatékony kezelések vagy nem, vagy nem voltak széles körben hozzáférhetők. Ez számos olyan betegség esetében magas halálozási arányt eredményezett, amelyek ma már könnyen gyógyíthatók.
4. Alultápláltság és szegénység:A szegénység széles körben elterjedt volt ebben az időben, és sok ember nem jutott hozzá a megfelelő táplálkozáshoz. Az alultápláltság legyengítette az immunrendszert, így az egyének fogékonyabbak lettek a betegségekre.
5. Szülési szövődmények:A szülés különösen veszélyes esemény volt a nők számára. Korszerű orvosi ellátás nélkül a terhesség és a szülés során előforduló szövődmények gyakoriak és gyakran végzetesek voltak.
6. Korlátozott hozzáférés az egészségügyi ellátáshoz:Az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés korlátozott volt, különösen a szegények és a marginalizáltak számára. Sokan nem engedhették meg maguknak az orvosi ellátást, vagy nem fértek hozzá az egészségügyi intézményekhez.
Ezek a tényezők együttesen hozzájárultak az 1800-as évek végén a magas halálozási arányhoz. Az orvosi ismeretek fejlődésével, a higiéniai feltételek javulásával és az immunizálás elterjedésével a halálozási arány fokozatosan csökkent a következő évtizedekben.