Az effektív feszültség a talajra ható összfeszültség és a pórusvíz nyomása közötti különbség. A teljes feszültség a talaj súlya és az esetleges külső terhelések, míg a pórusvíz nyomás a víz által a talaj pórusaiban kifejtett nyomás.
Amikor a kapilláris emelkedés megtörténik, a talaj pórusaiban lévő vizet a vízmolekulák és a talajrészecskék közötti tapadó erők felfelé húzzák. Ez negatív pórusvíznyomást hoz létre, ami azt jelenti, hogy a pórusvíz nyomása kisebb, mint a légköri nyomás.
A kapilláris emelkedés miatti negatív pórusvíznyomás számos hatással van a hatékony stresszre és a talaj viselkedésére.
1. Megnövelt nyírószilárdság :A kapilláris emelkedés miatti negatív pórusvíznyomás növeli a talaj effektív feszültségét. Ez azért van, mert a negatív pórusvíznyomás úgy működik, hogy összetartja a talajrészecskéket, növelve a talaj nyírószilárdságát.
2. Javított csapágykapacitás :A kapilláris emelkedés miatti effektív feszültség növekedése javítja a talaj teherbíró képességét. A nagyobb effektív feszültség ugyanis növeli a talaj terhelés alatti deformációval szembeni ellenállását.
3. Talajkonszolidáció :A kapilláris emelkedés szintén hozzájárulhat a talaj megszilárdulásához. A talaj kiszáradásakor megnő a kapilláris emelkedés miatti negatív pórusvíznyomás, ami növeli az effektív feszültséget és a talaj megszilárdulását idézi elő.
Összefoglalva, a kapilláris emelkedés jelentős hatással lehet a hatékony feszültségre és a talaj viselkedésére azáltal, hogy negatív pórusvíznyomást hoz létre, amely növeli a hatékony feszültséget, ami megnövekedett nyírószilárdságot, jobb teherbírást és talajszilárdulást eredményez.