1. Az elsődleges fogak transzpozíciója :Ez a két szomszédos fog közötti pozíciócserére vonatkozik, általában az alsó primer szemfogaknál és az első őrlőfogaknál. Ahogy a gyerekek nőnek, az állandó utódok gyakran betelepülnek a megfelelő helyükre, feloldva az eltérést.
2. Születési fogak :Ezek a fogak születéskor jelen vannak, vagy röviddel azután jelennek meg. Bár aggodalomra adnak okot, a születési fogak általában meglazulnak, és szükség esetén eltávolíthatók. Más esetekben megmaradhatnak és úgy működhetnek, mint bármely más fog.
3. Keresztharapás :Keresztharapás akkor következik be, amikor a felső fogak az alsó fogak belsejében harapnak. Bizonyos esetekben a keresztharapások korrigálhatják magukat, ahogy a gyerekek nőnek és az állkapcsa fejlődik. Ezt fiziológiás keresztharapásnak nevezik. Ha azonban a keresztharapás továbbra is fennáll, fogszabályozási beavatkozásra lehet szükség.
4. Diastema :Az elülső fogak közötti rések gyakran megfigyelhetők gyermekkorban, amikor az állkapocs növekszik, és befogadja a bejövő maradó fogakat. Ezek a helyek általában természetesen bezáródnak, amikor a maradó fogak kitörnek, és megfelelően illeszkednek.
5. Nyelvhúzás :Ez a szokás, amikor a nyelv kinyúlik a fogak közé, befolyásolhatja a fejlődő fogak elhelyezkedését. Kisgyermekeknél a nyelvlökés gyakran nyelési mintázattal függ össze, és csökkenhet, ahogy elsajátítják a helyes nyelést.
6. Elülső nyitott harapás :Ha a felső és az alsó elülső fogak nem fedik egymást függőlegesen, azt elülső nyitott harapásnak nevezik. Ez az állapot korrigálódhat, ahogy az arc növekedési mintái normalizálódnak, lehetővé téve a fogak megfelelő beállítását.
Fontos megjegyezni, hogy bár egyes anomáliák maguktól is korrigálhatnak, a gyermekfogorvos rendszeres ellenőrzése elengedhetetlen a megfelelő fogfejlődés biztosításához és szükség esetén beavatkozáshoz.