Sokféle mozdulatlanság létezik, mindegyiknek megvannak a maga egyedi okai és következményei. A mozdulatlanság leggyakoribb típusai közé tartozik:
* Bénulás: A bénulás az izomműködés teljes elvesztése a test egy részében. A gerincvelő, az agy vagy a perifériás idegek károsodása okozhatja. A bénulás lehet átmeneti vagy állandó, és súlyossága az enyhétől a teljesig terjedhet.
* Ágynyugalom: Az ágynyugalom egyfajta mozdulatlanság, amelyet orvos ír fel különféle egészségügyi állapotokra, például műtétre, sérülésre vagy betegségre. Az ágynyugalom lehet teljes vagy részleges, és néhány naptól több hétig is eltarthat.
* Rögzítés: Az immobilizáció a test egy részének mozgásának megakadályozása, jellemzően gipsz, merevítő vagy sín segítségével. Az immobilizációt gyakran használják sérülések, például törések, elmozdulások vagy ficamok kezelésére.
* Pszichológiai mozdulatlanság: A pszichológiai mozdulatlanság az az állapot, amikor nem tud reagálni egy fenyegetésre. Ez a poszttraumás stressz zavar (PTSD) és más traumával összefüggő rendellenességek gyakori tünete. A pszichológiai mozdulatlanság megnehezítheti az emberek számára a stressz megküzdését, és problémákhoz vezethet a kapcsolatokban, a munkában és a mindennapi életben.
A mozdulatlanság jelentős hatással lehet az ember testi és lelki egészségére. A mozdulatlanság fizikai szövődményei közé tartozik az izom atrófia, ízületi merevség, nyomási fekélyek és vérrögképződés. A mozdulatlanság mentális egészségügyi szövődményei közé tartozik a depresszió, a szorongás és a társadalmi elszigeteltség.
A mozdulatlanság kezelése a kiváltó októl függ. Egyes esetekben a mozdulatlanság átmeneti lehet, és idővel megszűnik. Más esetekben a mozdulatlanság tartós lehet, és folyamatos kezelést igényel. A kezelési lehetőségek közé tartozhat a fizikoterápia, a foglalkozási terápia, a fájdalomcsillapítás és a pszichológiai terápia.