Szaporodás:A vírusok képesek szaporodni. Eltéríthetik a gazdasejtek sejtrendszerét, hogy másolatokat készítsenek magukról. Ez a replikációs folyamat új vírusrészecskék termelését eredményezi, amelyek más sejteket is megfertőzhetnek.
Anyagcsere:Bár a vírusok nem rendelkeznek a sejtek tipikus anyagcsere-folyamataival, mégis részt vesznek a replikációjukhoz szükséges anyagcsere-tevékenységekben. Gazdasejt-erőforrásokat és enzimeket használnak fel új víruskomponensek szintetizálására.
Válasz az ingerekre:A vírusok reagálnak bizonyos ingerekre, például a környezetükben bekövetkezett változásokra vagy a gazdaszervezet immunválaszaira. Ezekre az ingerekre reagálva megváltoztathatják genetikai anyagukat vagy viselkedésüket, ami hozzájárul az alkalmazkodási és túlélési képességükhöz.
Evolúció:A vírusok evolúciós folyamatokat mutatnak be, beleértve a természetes szelekciót és a genetikai variációt. Idővel jótékony mutációkat halmozhatnak fel, amelyek fokozzák fertőzőképességüket, vírusellenes gyógyszerekkel szembeni rezisztenciájukat vagy új gazdaszervezetek kiaknázására való képességüket.
Kölcsönhatás a környezettel:A vírusok kölcsönhatásba lépnek a környezetükkel, beleértve a gazdaszervezeteket, az élettelen tárgyakat és más mikroorganizmusokat. Átterjedhetnek egyik gazdaszervezetről a másikra, átterjedhetnek a környezetben, és különféle tározókban, például állatokon vagy környezeti felületeken is megmaradhatnak.
Bár a vírusokból hiányoznak bizonyos, az élő szervezetekhez általában kapcsolódó jellemzők, mint például a sejtszerkezet vagy a független anyagcsere, vannak olyan jellemzőik, amelyek megmutatják élő természetüket. A replikációra, az ingerekre reagálásra, a fejlődésre és a környezettel való interakcióra való képességük alátámasztja, hogy a biológia területén élőlények közé sorolják őket.