Genom bevonattalanítás: A vírusgenom egy védőbevonatba van zárva, amely lehet fehérjebevonat (kapszid) vagy vírusburok. A sejtbe jutás után a szőrzet a bevonat eltávolításával eltávolítódik, feltárva a vírusgenomot.
Replikáció :A vírusgenom replikálódik, így a vírusgenom több másolata szintetizálódik a gazdasejt replikációs gépezetének segítségével. A vírusreplikációhoz szükséges enzimeket és faktorokat jellemzően magában a vírusgenomban kódolják.
Átírás és fordítás :A replikált vírusgenom templátként működik a vírus RNS-molekulák szintetizálásához, ezt a folyamatot transzkripciónak nevezik. Ezek az RNS-molekulák vagy hírvivő RNS-ként (mRNS-ként) szolgálnak vírusfehérjékké történő transzlációhoz, vagy templátként a vírusgenom további replikációjához. A vírus RNS-ek transzlációja különféle vírusfehérjéket állít elő, amelyek különféle funkciókhoz szükségesek, mint például a replikáció, az összeállítás és az új vírusok felszabadítása.
Összeszerelés :Az előállítást követően a vírusfehérjék önállóan összeépülhetnek vagy kölcsönhatásba léphetnek az újonnan szintetizált vírusgenomokkal, hogy teljes, fertőző vírusrészecskéket képezzenek. Ez a folyamat a gazdasejt meghatározott helyein, úgynevezett gyülekezési helyeken vagy vírusgyárakon megy végbe.
Elengedés a cellából :Életciklusuk befejezéséhez az újonnan összeállított vírusrészecskéket ki kell szabadítani a fertőzött sejtből, hogy más sejteket megfertőzhessenek. Két fő kioldási mechanizmus létezik:(1) bimbózás , ahol az újonnan összeállított vírus külső membránra tesz szert, miközben kibújik a gazdasejt membránjából; és (2) sejtlízis , ahol a gazdasejt felszakad (lizizál), és az új vírusrészecskéket az extracelluláris környezetbe engedi.
A sejtből való kiszabaduláskor az újonnan termelt vírusok újabb fertőzési köröket indíthatnak el más fogékony sejtekbe jutva, ami a fertőzés továbbterjedéséhez vezet a gazdaszervezeten belül vagy a vírus új gazdaszervezetekre való átterjedéséhez.