1. Belégzés:
- A légzés folyamata a belégzéssel kezdődik, ahol a levegő az orron vagy a szájon keresztül szívódik be a szervezetbe.
- Belégzéskor a rekeszizom összehúzódik, lefelé haladva, a bordák közötti bordaközi izmok pedig összehúzódnak, kitágítva a mellüreget.
- Ez a tágulás csökkenti a légnyomást a tüdőben, aminek következtében a levegő beáramlik.
2. Gázcsere a tüdőben:
- Amint a levegő belép a tüdőbe, áthalad a légutakon, beleértve a légcsövet, a hörgőket és a hörgőket, amíg el nem éri az alveolusoknak nevezett apró légzsákokat.
- Az alveolusokban a gázcsere nevű folyamat megy végbe. A belélegzett levegő oxigénje átjut az alveolusok falán és a véráramba jut.
- Ezzel egy időben a szén-dioxid, a sejtlégzés salakanyaga kidiffundál az alveolusokat körülvevő erekből a légzsákokba.
3. Vérkeringés:
- A tüdőből származó oxigénnel dúsított vért a szív szállítja az ereken keresztül.
- A szív az oxigénben gazdag vért a bal kamrából az aortán, a test legnagyobb artérián keresztül pumpálja.
- Az aortából az oxigéndús vér a kisebb artériákba oszlik el, amelyek még apróbb hajszálerekbe ágaznak szét az egész testben.
4. Kapilláriscsere:
- A kapillárisokban a vérplazmából származó oxigén a vékony kapillárisfalakon keresztül a környező szövetekbe, sejtekbe diffundál.
- A sejtek oxigént használnak fel a sejtlégzéshez, amely energiát termel különféle funkcióikhoz.
- Ezzel egyidejűleg a sejtlégzés salakanyagaként keletkező szén-dioxid a sejtekből a kapillárisokba diffundál.
5. Visszatérés a szívhez:
- A most szén-dioxidot tartalmazó oxigéntelenített vér kis vénákon keresztül visszaáramlik a szívbe, nagyobb vénákhoz csatlakozva, végül eléri a jobb pitvart.
- A jobb pitvarból a vér a jobb kamrába pumpálódik, amely aztán összehúzódik, és az oxigénmentesített vért a tüdőartériákba nyomja.
6. Kilégzés:
- A pulmonalis artériák az oxigénmentesített vért visszavezetik a tüdőbe.
- A tüdőben a szén-dioxid az erekből az alveolusokba diffundál, miközben friss oxigén utánpótlás kerül a véráramba.
- A rekeszizom és a bordaközi izmok ellazulnak, lehetővé téve a mellkasi üreg visszahúzódását és a tüdő összehúzódását, kilégzéskor az orron vagy a szájon keresztül kiszorítva a szén-dioxidban gazdag levegőt a szervezetből.
Ez a folyamatos belégzési, gázcsere-, vérkeringési és kilégzési ciklus biztosítja a test különböző részeinek állandó oxigénellátását és a szén-dioxid eltávolítását, elősegítve a megfelelő sejtműködést és az élet fenntartását.