A baktériumokban a flagellák jellemzően kétféle módon vannak elrendezve:monotrich vagy peritrichus. A monotrich baktériumoknak egyetlen flagellumjuk van, míg a peritrichus baktériumoknak több, teljes felületükön eloszló flagellumjuk van. A flagellák száma és elrendezése a baktériumfajtól függően változhat.
Az archaeában a flagellák jellemzően egyszínűek, de egyes fajoknak több flagellája is lehet. Az archaeális flagellák szerkezete eltér a bakteriális flagellák szerkezetétől, és az evolúciós vizsgálatok azt sugallják, hogy az archaeákban a mikrobiális fülkéből származó szelektív nyomás hatására önállóan fejlődhettek ki flagellák.
A protistáknál a flagellák használhatók mozgásra, de más célokra is. Például egyes protisták flagellákat használnak táplálkozásra, míg mások környezetük érzékelésére.
A flagellák összetett struktúrák, amelyek különféle fehérjékből állnak, beleértve a flagellint, a flagelláris filamentum elsődleges összetevőjét. A flagelláris filamentum rugalmas és spirális alakú, ami lehetővé teszi, hogy előre-hátra csapkodjon, előre mozdítva a sejtet.
A flagellák mozgását a flagellum alján elhelyezkedő motor szabályozza. A motort ATP hajtja, amely a cella elsődleges energia pénzneme. A motor forgatja a flagellumot, ami a sejt mozgását okozza.
A zászlók nélkülözhetetlenek számos sejt túléléséhez. Lehetővé teszik a sejtek mozgását és alkalmazkodását a környezetükhöz, emellett részt vesznek számos sejtfolyamatban, például a táplálkozásban és az érzékelésben.