- Epilepszia: A rohamok az epilepszia jellegzetes tünete, egy neurológiai rendellenesség, amelyet visszatérő rohamok jellemeznek. Az epilepsziát számos tényező okozhatja, beleértve a genetikai mutációkat, a fejsérüléseket és az agydaganatokat.
- Fejsérülés: Fejsérülés után rohamok jelentkezhetnek, még akkor is, ha a sérülés nem súlyos. A rohamok kockázata a sérülés utáni első napokban a legmagasabb, de előfordulhat hetekkel vagy hónapokkal később is.
- Agydaganatok: A rohamok az agydaganat tünete lehet, különösen, ha a daganat a halántéklebenyben vagy a homloklebenyben található.
- Lütés: Görcsrohamok fordulhatnak elő stroke után, különösen, ha az agyvérzés károsítja a halántéklebenyet vagy a homloklebenyet.
- Agyfertőzés: A rohamok agyi fertőzések, például agyvelőgyulladás vagy agyhártyagyulladás tünete lehet.
- Metabolikus rendellenességek: Görcsrohamok fordulhatnak elő anyagcserezavarban szenvedőknél, például cukorbetegségben vagy hipoglikémiában.
- Droghasználat: Görcsrohamok fordulhatnak elő olyan embereknél, akik kábítószerrel vagy alkohollal visszaélnek.
- Bizonyos gyógyszerek: A görcsrohamok bizonyos gyógyszerek, például antidepresszánsok és antipszichotikumok mellékhatásai lehetnek.
- Genetikai feltételek: A görcsrohamok összefüggésbe hozhatók bizonyos genetikai állapotokkal, például Down-szindrómával és gumós szklerózissal.
- Egyéb egészségügyi állapotok: A görcsrohamok más betegségekhez is társulhatnak, mint például a vesebetegség, a májbetegség és a lupus.
Ha görcsrohamot tapasztal, fontos, hogy orvoshoz forduljon, hogy meghatározza az okot és megfelelő kezelést kapjon.