A tünetek egy személy szubjektív tapasztalatai, mint például a fájdalom, hányinger vagy fáradtság. A jelek olyan objektív leletek, amelyeket az egészségügyi szakember észlelhet, például bőrkiütés, duzzanat vagy láz.
A szindrómát egyetlen mögöttes tényező okozhatja, például genetikai mutáció vagy fertőzés. Ezt azonban olyan tényezők kombinációja is okozhatja, mint például a környezeti hatások és az életmódbeli döntések.
A szindrómák súlyossága az enyhétől az életveszélyesig terjedhet. Egyes szindrómák gyógyíthatók, míg mások csak kezelhetők.
A szindróma diagnózisa gyakran a személy tünetein és jelein, valamint laboratóriumi vizsgálatok és képalkotó vizsgálatok eredményein alapul. A szindróma kezelése általában magában foglalja a tünetek és a kiváltó okok kezelését.
Íme néhány példa a szindrómákra:
* Down-szindróma A 21-es kromoszóma egy extra másolatának jelenléte által okozott genetikai rendellenesség. Intellektuális fogyatékosság, jellegzetes fizikai jellemzők és bizonyos betegségek fokozott kockázata jellemzi.
* Marfan-szindróma az FBN1 gén mutációi által okozott genetikai rendellenesség. Magas termet, hosszú végtagok, valamint az aorta disszekció és egyéb szív- és érrendszeri problémák fokozott kockázata jellemzi.
* sarlósejtes szindróma egy genetikai rendellenesség, amelyet a hemoglobin gén mutációja okoz. Sarló alakú vörösvértestek jelenléte jellemzi, amelyek fájdalmat, szövetkárosodást és szervi elégtelenséget okozhatnak.
* AIDS (szerzett immunhiányos szindróma) a humán immundeficiencia vírus (HIV) által okozott állapot. Legyengült immunrendszer jellemzi, ami különféle fertőzésekhez és egyéb egészségügyi szövődményekhez vezethet.