1. Ciszták: Az egyszerű ciszták nem ritkák, és gyakran jóindulatúak, vagyis nem rákosak. Kisebb sűrűségű területekként jelenhetnek meg a képalkotó vizsgálatok során.
2. Vesekövek: Összetételüktől függően a vesekövek a képalkotó vizsgálatok során árnyékokat vagy hipodenzitású területeket hozhatnak létre.
3. Fertőzések: A fertőzések, például a pyelonephritis gyulladás és duzzanat következtében a vesében hipodenzitást okozhatnak.
4. Hidronephrosis: A hidronephrosis akkor fordul elő, ha a vesében egy elzáródás következtében felhalmozódik a vizelet, ami a vese megduzzadását és kevésbé sűrűnek tűnik a vizsgálat során.
5. Tumorok vagy tömegek: Mind a rákos, mind a nem rákos daganatok vagy tömegek hipodenzitás területként jelenhetnek meg. Pontos jellegük megállapításához további vizsgálatokra és tesztekre lehet szükség.
6. Hegek vagy műtét utáni elváltozások: A vese sűrűségében bekövetkező változások néha sebészeti beavatkozások után is megfigyelhetők, például a vesekő eltávolítása után, amely hegszövetet hagyhat maga után, amely hipodenzitásként jelenik meg.
7. Abnormális fejlődés: Néha a hypodensity összefüggésbe hozható veleszületett rendellenességekkel vagy a vese kóros fejlődésével a terhesség alatt.
Rendkívül fontos, hogy orvoshoz forduljon a pontos diagnózis és kezelési terv érdekében. Az egészségügyi szakember rákérdezhet a tünetekre, áttekintheti a kórtörténetet, további képalkotó vizsgálatokat vagy teszteket végezhet, és szükség szerint szakembereket vonhat be a jobb vese hipodenzitásának okának és megfelelő intézkedéseinek meghatározásához.