Mik azok a karcsú csatornapárok, amelyeken keresztül a peték a petefészkekből a méhbe jutnak a női reproduktív rendszerben?

Az a pár karcsú csatorna, amelyen keresztül a peték a petefészkekből a méhbe jutnak a női reproduktív rendszerben, petevezetéknek vagy méhvezetéknek nevezik. Ezeket a csöveket petevezetéknek vagy salpinxnek is nevezik. Az ovuláció során felszabaduló tojások útvonalaként szolgálnak a petefészkekből a méhbe való eljutáshoz.

Íme egy rövid áttekintés a petevezetékek szerkezetéről és működéséről:

1. Szerkezet:

- A petevezetékek vékony, izmos csövek, amelyek a méh két oldalán lévő petefészkekből nyúlnak ki.

- Mindegyik petevezeték körülbelül 10-12 cm hosszú.

- A csövekben a petefészek közelében van egy tölcsér alakú nyílás, az úgynevezett infundibulum, amely ujjszerű kiemelkedéseket, úgynevezett fimbriákat tartalmaz, amelyek segítik a felszabaduló tojás befogását.

- A petevezetékek csillós sejtekkel vannak bélelve, amelyek segítik a tojást a méh felé mozdítani.

2. Funkció:

- A petevezetékek elsődleges feladata a petesejt elszállítása a petefészekből a méhbe.

- Az ovuláció után a petevezeték fimbriái az infundibulumba söprik a felszabaduló petesejtet.

- A petevezetékeket bélelő csillók ezután hullámszerű mozgást hoznak létre, amely segít a petesejtnek a méh felé mozgatni.

- A megtermékenyítés jellemzően a petevezetékben történik, amikor a hímivarsejtek a hüvelyből és a méhnyakon keresztül a méhen keresztül eljutnak a tojásba.

3. Méhen kívüli terhesség:

- Néha a megtermékenyített petesejt a méhen kívül is beágyazódik, és elkezd fejlődni, általában a petevezetéken belül. Ezt méhen kívüli terhességnek nevezik, ami súlyos egészségügyi állapot lehet.

4. Petevezeték lekötés:

- A petevezetékek sebészileg elzárhatók vagy elvághatók a tartós fogamzásgátlás módszereként, más néven petevezeték-lekötés.

A petevezetékek döntő szerepet játszanak a fogantatás folyamatában, és fontos útvonalak a petesejtek mozgásában és a megtermékenyítésben.