Fotoreceptorok és szemfejlődés:A terhesség korai szakaszában a magzat szemében fotoreceptorokat kezdenek kifejleszteni. Ezek a pálcikáknak és kúpoknak nevezett fotoreceptorok a fény érzékeléséért és az agyba irányuló jelek továbbításáért felelősek. Már a terhesség 16-18. hetében elkezdenek fejlődni.
Fényészlelés:Tanulmányok kimutatták, hogy a magzatok már a terhesség 20-24. hetétől érzékelik a fény és a sötétség közötti különbséget. A terhesség előrehaladtával a magzat egyre érzékenyebbé válik a fényre. Fontos azonban megjegyezni, hogy a fejlődő szemek még éretlenek, és a magzat nem rendelkezik teljes vizuális érzékeléssel, mint egy újszülött vagy egy felnőtt.
Fényforrás:Az anyaméhben a magzatot elérő fény a külső környezetből, például az anya hasából vagy külső forrásokból, például egy világos helyiségből származik. A magzatot körülvevő magzatvíz átengedi a fényt, bár az észlelt képek homályosak és torzak lennének a magzat és a fényforrás közötti szövet- és folyadékrétegek miatt.
Szemhéj zárása:A magzat szemhéja a terhességi időszak nagy részében zárva marad. Csak a terhesség vége felé, a 28. hét körül kezdődik a szemhéjak szétválása, és a magzat nyitott szemmel járhat.
Vizuális stimuláció:A kutatók kísérleteket végeztek külső fényforrások segítségével a magzati válaszok tanulmányozására. Ezekben a vizsgálatokban az erős fény expozíciója megnövekedett pulzusszámot és változásokat váltott ki a magzati mozgásokban, jelezve, hogy a magzat képes érzékelni és reagálni a fényingerekre.
Összefoglalva, míg a baba nem lát az anyaméhben ugyanúgy, mint egy újszülött, bizonyíték van arra, hogy a magzatok fényérzékelést tapasztalnak, fényváltozásokat észlelnek, és reagálnak a külső fényingerekre a terhesség 20-24. hetétől kezdve.