1. Külső trágyázás:
- Vízi környezet:Számos vízi szervezetben, például halakban, kétéltűekben és néhány gerinctelen állatban a megtermékenyítés a testen kívül történik. A hím közvetlenül a vízbe bocsátja ki a spermát, a nőstény pedig ugyanabba a környezetbe bocsátja a petéket. A megtermékenyítés akkor következik be, amikor a spermium a vízben találkozik és megtermékenyíti a tojást.
2. Belső megtermékenyítés:
- Emlősök, beleértve az embert is:Emlősöknél a megtermékenyítés a női nemi szerveken belül történik. A nemi érintkezés során a hím spermiumokat rak le a hüvelybe. A spermiumok a méhnyakon keresztül a petevezetékekbe jutnak, ahol az ovuláció során az egyik petefészekből kiszabaduló petesejttel találkozhatnak. A megtermékenyítés általában a petevezetéken belül történik, ami zigóta kialakulásához vezet.
- Belső megtermékenyítés más állatoknál:A belső megtermékenyítés számos más állatcsoportban is előfordul, beleértve a hüllőket, madarakat, egyes halfajokat és néhány gerinctelent, például rovarokat és lábasfejűeket. Ezekben az esetekben a hím általában közvetlenül a nőstény reproduktív traktusába juttatja a spermát, és a megtermékenyítés belsőleg történik.
3. Önmegtermékenyítés:
- Egyes organizmusok, például bizonyos növények és egyes hermafrodita állatok önmegtermékenyítésen eshetnek át. Ezekben az esetekben a hím és női ivarsejteket ugyanaz az egyed termeli, és a megtermékenyítés ugyanazon szervezeten belül történik.
A megtermékenyítés konkrét helye és mechanizmusa a különböző fajok között nagymértékben eltér, tükrözve a szaporodási stratégiájukhoz és környezetükhöz való alkalmazkodást.