1. Közvetlen kontaktus átvitel:
- Közvetlen érintkezésről akkor beszélünk, ha a fertőzött egyén testnedvei, például nyál, vér vagy egyéb váladék közvetlenül érintkezik egy fogékony személy nyálkahártyájával (szem, orr, száj) vagy nyílt sebekkel. Ilyenek például a szexuális úton terjedő fertőzések (STI-k), mint a HIV, és bizonyos bakteriális fertőzések, például az impetigo.
2. Közvetett kontaktus átvitel (Fomite átvitel):
- Ez akkor fordul elő, ha egy személy olyan szennyezett felületeket (fomitokat), tárgyakat vagy anyagokat érint, vagy érintkezik velük, amelyek korábban érintkezésbe kerültek fertőzött személlyel vagy testnedveivel. Például egy ajtókilincs megérintése vagy egy influenzavírussal fertőzött törülköző használata átadhatja a betegséget.
3. Légi sebességváltó:
- A levegőben történő átvitel magában foglalja a fertőző részecskék levegőn keresztüli terjedését 1 méternél (3 lábnál) nagyobb távolságra. Ezek a részecskék, amelyek gyakran köhögés, tüsszögés vagy akár csak légzés során keletkeznek, a levegőben lebegve maradhatnak, és az arra érzékeny egyének belélegezhetik őket. Ilyenek például az olyan vírusok, mint az influenza és a kanyaró.
4. Cseppátvitel:
- A cseppfertőzés hasonló a levegőben történő átvitelhez, de nagyobb légúti cseppeket (5 mikronnál nagyobb cseppeket) foglal magában, amelyek a fertőzött személy szájából vagy orrából távoznak, amikor köhög, tüsszent, beszél vagy erősen lélegzik. Ezek a cseppek több métert is megtehetnek, és másokat is megfertőzhetnek, ha a nyálkahártyájukra (szem, orr, száj) kerülnek, vagy véletlenül lenyelik őket. A cseppfertőzés elsősorban légúti fertőzésekkel jár, mint például a megfázás és a szezonális influenza.
5. Vektoros sebességváltó:
- Ez a mód magában foglalja a betegségek átvitelét a fertőzött állatok vagy rovarok harapásain keresztül, amelyek a betegséget okozó szervezetek vektoraiként szolgálnak. Ilyenek például a nőstény Anopheles szúnyogok által terjesztett malária, a kullancsok által terjesztett Lyme-kór és a bolhák által terjesztett pestis.
6. Élelmiszer- és vízi átvitel:
- Élelmiszer útján terjedő fertőzésről akkor beszélünk, ha káros baktériumok, vírusok vagy paraziták szennyezett élelmiszerekkel vagy italokkal jutnak az emberi szervezetbe. Vízi úton terjedő fertőzés akkor következik be, ha betegséget okozó mikroorganizmusokat tartalmazó szennyezett víz kerül lenyelésre. Az élelmiszer eredetű betegségek közé tartozik a szalmonella és az E. coli, míg a víz által terjedő betegségek közé tartozik a kolera és a tífusz.
7. Transzplacentáris átvitel (függőleges transzmisszió):
- Ez az átviteli mód terhesség alatt következik be, amikor a fertőzött anya a méhlepényen és a köldökzsinóron keresztül a betegséget okozó ágenseket (mikroorganizmusokat vagy méreganyagokat) továbbítja a magzathoz. Ez veleszületett fertőzésekhez vagy betegségekhez vezethet, amelyek az újszülöttben vagy későbbi életkorban manifesztálódnak. Ilyen például a rubeola (német kanyaró) és a citomegalovírus (CMV).
8. Zoonótikus átvitel:
- A zoonózisok olyan betegségek, amelyek állatokról emberre terjedhetnek. Ez az átvitel történhet a fertőzött állatokkal, testnedveikkel vagy szennyezett környezetükkel való közvetlen vagy közvetett érintkezéssel. A példák közé tartozik a fertőzött állatok harapásán keresztül terjedő veszettség, a fertőzött állatok vagy állati termékek kezeléséből eredő lépfene, valamint a fertőzött állatok vizeletével vagy szöveteivel való érintkezés következtében kialakuló leptospirózis.
A különböző betegségek átviteli módjainak megértése kulcsfontosságú a hatékony megelőzési és védekezési stratégiák kidolgozásához, mivel segít azonosítani azokat az útvonalakat, amelyeken keresztül a kórokozók terjednek, és lehetővé teszi a célzott beavatkozások végrehajtását a fertőzési lánc megszakítása érdekében.