A bubópestisre jellemző a duzzadt és érzékeny nyirokcsomók, úgynevezett bubók kialakulása, általában a hónaljban, az ágyékban vagy a nyakban. Ezeket a bubókat a fertőzött folyadék, baktériumok és immunsejtek felhalmozódása okozza a bolhacsípés helyén.
Míg a bolhacsípés a fő átviteli mód, a pestis fertőzött állatokkal vagy emberekkel való közvetlen érintkezés, vagy a baktériumot tartalmazó légúti cseppek belélegzése révén is átadható. Ezek az átviteli formák azonban kevésbé gyakoriak a bolhacsípésekhez képest.
A bubópestis terjedésének megakadályozása érdekében kulcsfontosságú a bolhapopulációk visszaszorítása és az emberekkel való érintkezésük megelőzése. Az olyan intézkedések, mint a rágcsálók elleni védekezés, a megfelelő higiénia és a rovarölő szerek használata segíthetnek csökkenteni a bolhák általi terjedés kockázatát. Ezenkívül a fertőzött egyének korai felismerése és kezelése elengedhetetlen a betegség további terjedésének megakadályozása érdekében.