Íme a lehetséges következmények, ha két fág együtt fertőz egy baktériumot:
-Lítikus ciklus :Mindkét fág belép a lítikus ciklusba, ami a megfelelő utódtermeléshez és végső sejtlízishez vezet. Magas MOI-ban ez gyorsabb és hatékonyabb lízist eredményezhet, mint az egyfágos fertőzések.
- Lizogenizálás :Az egyik fág belép a lítikus ciklusba, míg a másik fág a lizogén ciklusba, genomját integrálva a gazda kromoszómájába. A prófág látens maradhat, vagy újból aktívvá válhat a különféle körülményektől függően.
- Rekombináció :A két fág genomja genetikai rekombináción mehet keresztül, új fágváltozatokat generálva új genetikai kombinációkkal. Ez a genetikai csere hozzájárulhat a fágpopulációk sokféleségéhez.
-Szuperfertőzés kizárása (SIE) :Ez akkor fordul elő, amikor az egyik fág blokkot hoz létre, amely megakadályozza a bejövő fág replikációját. A SIE egy védekező mechanizmus, amely lehetővé teszi a baktériumok számára, hogy korlátozzák a fertőzést.
-Pszeudolizogenetika :Bizonyos esetekben egy fág átmenetileg integrálhatja DNS-ét a gazda genomjába, hasonlóan a lizogenizáláshoz. A valódi lizogéntől eltérően azonban ez az integráció nem teszi lehetővé a következő generációk számára történő átvitelt.
A több fág közötti kölcsönhatások egy társfertőzés során bonyolultak lehetnek, befolyásolva a fág replikációs hatékonyságát, a gazdaszervezet alkalmasságát, a fertőzés dinamikáját és a bakteriális védekezési mechanizmusokat. A társfertőzések szerepet játszanak az infágok evolúciójában, a gazdaszervezet immunitásának kialakításában, és hozzájárulnak a fág-baktérium kapcsolatok összetett ökológiájához különböző környezetekben.