Károsodott simaizomműködés:
A kálium nélkülözhetetlen elektrolit a simaizmok megfelelő működéséhez, beleértve a gyomor-bél traktusban lévő izomzatot is. Az alacsony káliumszint ronthatja ezen izmok kontraktilitását és koordinációját, ami csökkent motilitáshoz és a belekben való tartalom lassulásához vezet. Ez hasi puffadást és puffadást okozhat.
A folyadék- és elektrolit-egyensúly változásai:
A hipokalémia megzavarhatja a folyadékok és elektrolitok normál egyensúlyát a szervezetben, beleértve a gyomor-bél traktusban is. Az alacsony káliumszint eltolódásokat okozhat a folyadék és az elektrolit koncentrációjában, ami folyadék és gáz felhalmozódásához vezet a belekben. Ez a folyadékvisszatartás tovább járulhat a hasi feszültség kialakulásához.
Bélbénulás:
A súlyos hypokalaemia hipokalémiás periodikus bénulásnak nevezett állapotot okozhat, amelyet izomgyengeség vagy -bénulás jellemez. Ez magában foglalhatja a belek izmait, ami a bélmozgás teljes leállásához vezethet. Ez a bénulás jelentős hasi puffadást és székrekedést okozhat.
Adinamikus ileus:
A hipokalémia hozzájárulhat az adinamikus ileusnak nevezett állapothoz is, amely a bénulásos ileus egyik formája, amely mechanikai elzáródás hiányában jelentkezik. Csökkent vagy hiányzó koordinált perisztaltikus aktivitás jellemzi a belekben különböző tényezők miatt, beleértve az elektrolit egyensúlyhiányt is. Az adinamikus ileus hasi puffadáshoz, hányingerhez, hányáshoz és székrekedéshez vezethet.
Pszeudoobstrukció:
Egyes esetekben a hipokalémia pszeudoobstrukciónak nevezett állapotot okozhat, amely utánozza a belek mechanikai elzáródásának tüneteit. Akkor fordul elő, amikor a bélben lévő simaizomzat elgyengül és koordinálatlanná válik, ami a béltartalom meghajtásának károsodásához vezet. Az ál-elzáródás súlyos hasi puffadást és számos gyomor-bélrendszeri tünetet, például hasi fájdalmat, székrekedést és hányást okozhat.