Egészség és a Betegség
1. Tünetek:A kanyaró jellemzően tünetek kombinációjával jelentkezik, beleértve a lázat, köhögést, orrfolyást, szemirritációt (kötőhártya-gyulladás) és jellegzetes kiütést.
2. Klinikai vizsgálat:Az egészségügyi szakember fizikális vizsgálatot végez, hogy felmérje a páciens tüneteit, és megvizsgálhatja a száj belsejét, hogy vannak-e kis fehér foltok, más néven Koplik-foltok. Ezek a foltok általában 1-2 nappal a kiütés előtt jelennek meg, és segíthetnek a korai diagnózisban.
3. Laboratóriumi vizsgálatok:Számos laboratóriumi vizsgálat végezhető a kanyaró fertőzés igazolására:
- Víruskultúra:Az orrból, a torokból vagy a vizeletből mintákat gyűjtenek, és megvizsgálják a kanyaróvírus jelenlétét.
- Szerológia:A vérvizsgálatok kimutathatják a kanyaró-specifikus antitestek jelenlétét, beleértve az immunglobulin M (IgM) és immunglobulin G (IgG) antitesteket. Az IgM antitestek közelmúltbeli fertőzést jeleznek, míg az IgG antitestek múltbeli expozícióra vagy oltás által kiváltott immunitásra utalnak.
- Polimeráz láncreakció (PCR):Ez a molekuláris teszt kimutatja a kanyaró vírus genetikai anyagát légúti váladékban vagy más mintákban.
4. Differenciáldiagnózis:A kanyarót meg kell különböztetni más hasonló tünetekkel járó gyermekkori betegségektől, mint például a rubeola, skarlát vagy más vírusfertőzések. A klinikai kép és a laboratóriumi vizsgálatok kombinációja segít a helyes diagnózis felállításában.
5. Epidemiológiai anamnézis:Figyelembe véve a beteg oltási anamnézisét, a közelmúltban olyan területekre tett utazások, ahol ismert kanyarójárványok járnak, vagy a fertőzött egyének potenciális kitettsége értékes információkkal szolgálhat a diagnózishoz.
Egy egészségügyi szakember, általában gyermekorvos vagy fertőző betegségekkel foglalkozó szakember, értékeli a páciens tüneteit, klinikai tüneteit és laboratóriumi eredményeit a kanyaró pontos diagnózisa érdekében.