Bár bizonyos fertőző ágensek, például a reumás lázat okozó baktériumok hozzájárulhatnak a szívbetegségek kialakulásához, ezek az esetek viszonylag ritkák és specifikusak. A legtöbb esetben a szívbetegségek több tényező összetett kölcsönhatásainak eredménye, mint például a magas vérnyomás, a magas koleszterinszint, a dohányzás, az elhízás, a fizikai inaktivitás és a cukorbetegség.
A vakcinák úgy fejtik ki hatásukat, hogy serkentik a szervezet immunrendszerét, hogy felismerje és megtámadja a specifikus kórokozókat, így védelmet nyújt a jövőbeli fertőzésekkel szemben. A szívbetegségek mögöttes okai azonban a szerkezeti rendellenességekben, a károsodott véráramlásban, az elektromos zavarokban vagy a plakk fokozatos felhalmozódásában rejlenek az artériákban. Ezeket a tényezőket az oltás közvetlenül nem kezeli és nem orvosolja.
A szívbetegségek megelőzése és kezelése elsősorban az életmód megváltoztatását, az orvosi kezeléseket és a mögöttes kockázati tényezők ellenőrzését foglalja magában. A rendszeres testmozgás, a kiegyensúlyozott étrend, a testsúlykontroll, a dohányzás abbahagyása és a magas vérnyomás és a koleszterinszint elleni gyógyszeres kezelés jelentősen csökkentheti a szívbetegségek kialakulásának kockázatát.
Míg a vakcinázás kritikus szerepet játszik az egyének fertőző betegségektől való megvédésében, nem befolyásolja közvetlenül a legtöbb szívbetegség megelőzését vagy leküzdését. A kiváltó okok kezelése és a szív-egészséges életmód kialakítása továbbra is a szívbetegségek terhének csökkentésének elsődleges stratégiája.