1. Az SA-csomópont depolarizációja: Az SA csomópont spontán elektromos impulzust generál a pozitív töltésű ionok (nátrium és kalcium) sejtekbe való beáramlása miatt. Ez a beáramlás az SA csomópont sejtjeit depolarizálja, ami azt jelenti, hogy elektromos potenciáljuk pozitívabbá válik.
2. Atrioventricularis (AV) csomópont késése: Az elektromos impulzus az SA-csomóból a jobb és a bal pitvaron keresztül halad, összehúzódást okozva, és a vért a kamrákba nyomja. Amint az impulzus eléri az atrioventricularis (AV) csomópontot, amely a pitvarok és a kamrák között helyezkedik el, enyhe késés következik be. Ez a késleltetés lehetővé teszi, hogy a pitvar befejezze összehúzódását, mielőtt a kamrák összehúzódnának.
3. A saját csomag aktiválása: Az elektromos impulzus ezután a His kötegének nevezett speciális útvonalon halad, amely a bal és a jobb oldali köteg ágra oszlik. Ezek az ágak továbbítják az elektromos impulzust a bal és a jobb kamrába.
4. A kamrai depolarizáció és összehúzódás: Ahogy az elektromos impulzus eléri a kamrákat, sejtjeik is depolarizálódnak. Ez a depolarizáció kiváltja a kamrák összehúzódását, és erőteljesen pumpálja a vért az artériákba (aortába és tüdőartériába).
5. Repolarizáció és relaxáció: A kamrai összehúzódás után a kamrák repolarizáción mennek keresztül, melynek során a sejtek belsejében lévő pozitív töltésű ionok visszatérnek nyugalmi állapotukba. A repolarizáció hatására a kamrák ellazulnak, lehetővé téve számukra, hogy újra megteljenek vérrel, felkészülve a következő szívverésre.
6. Szívciklus: A fent leírt eseménysor egy teljes szívciklust alkot:
- Szisztolé:Az a fázis, amikor a kamrák összehúzódnak és kipumpálják a vért a szívből.
- Diastole:Az a fázis, amely alatt a kamrák ellazulnak és megtelnek vérrel.
A szívverést az autonóm idegrendszer szabályozza, amely a szervezet szükségleteitől függően növelheti vagy csökkentheti a pulzusszámot, például edzés vagy pihenés közben.