1. Albert Camus: Camus "A pestis" (1947) című regénye Franciaország második világháború alatti náci megszállásának allegóriáját mutatja be. A könyv egy halálos pestisjárvány kitörését követi nyomon az algériai Oran városában, és feltárja az egzisztencializmus és az emberiség ellenálló képességének témáit a csapások mellett.
2. Thomas Mann: Mann "Halál Velencében" (1912) című novellája Gustav von Aschenbach, egy idősödő író történetét meséli el, aki Velencében vakációja közben beleszeret egy gyönyörű lengyel fiúba. A novella a főhős belső küzdelmeibe és a kolerának való végső behódolásába nyúl bele, szimbolizálva a szenvedély és a megszállottság pusztító természetét.
3. Franz Kafka: Kafka "Metamorphosis" (1915) című novellája a betegségek szürreális és lidérces ábrázolását mutatja be. A főszereplő, Gregor Samsa egy reggel arra ébred, hogy óriási rovarrá változott. A történet az elidegenedés, az elszigeteltség és a betegségek dehumanizáló hatásainak témáit járja körül.
4. Susan Sontag: Sontag amerikai író, kritikus és aktivista volt, aki a betegségek, betegségek és fogyatékosság feltárásáról ismert műveiben. "Betegség mint metafora" (1978) című könyve a metaforikus nyelvhasználat ellen érvel a betegségek leírására, mivel az állandósítja a megbélyegzést és a félreértést.
5. Margaret Atwood: Atwood "Oryx és Crake" (2003) című regénye egy disztópikus jövőt ábrázol, amelyet géntechnológia és betegségek pusztítanak. A könyv Jimmy, egy fiatal férfi útját követi nyomon, aki megpróbál túlélni egy olyan világban, ahol a génmanipuláció szörnyű lények és járványok megjelenéséhez vezetett.
6. Hanya Yanagihara: Yanagihara "Egy kis élet" (2015) című regénye Jude St. Francis történetét meséli el, egy briliáns, de mélyen zaklatott ügyvédről, akit a gyermekkori trauma és a "heg" néven ismert krónikus betegség kísért. A könyv a betegségek összetettségébe, valamint a barátság és együttérzés tartós erejébe nyúlik bele.
7. Albert Einstein: Einstein nem írt szépirodalmat, de elismert elméleti fizikus volt, aki jelentősen hozzájárult a fizikai betegségek megértéséhez. 1915-ben publikált relativitáselmélete forradalmasította a tér, az idő és a gravitáció megértését.
Einstein beemelése kissé kiugró lehet azon szerzők kontextusában, akik kifejezetten a betegségeket kutatták irodalmi műveikben. Mindazonáltal rávilágít azokra a változatos perspektívákra, amelyek hozzájárulhatnak a betegségek megértéséhez, nemcsak orvosi vagy irodalmi szempontból, hanem tudományos szempontból is.