Egészség és a Betegség
Az érzelmi zavar tanulási zavarainak megközelítése az 1960-as években jelent meg a mentális betegségek orvosi modelljének alternatívájaként. Ez a megközelítés hangsúlyozza a kognitív és akadémiai hiányosságok szerepét az érzelmi zavarokban. Azon az elképzelésen alapul, hogy az érzelmi és viselkedési problémákat a mögöttes tanulási zavarok okozzák, mint például a diszlexia, diszgráfia és diszkalkulia. Ennek a megközelítésnek a hívei úgy vélik, hogy ezek a tanulási nehézségek akadályozhatják a gyermek azon képességét, hogy sikeresek legyenek az iskolában, és egészséges kapcsolatokat alakítsanak ki.
A tanulási zavarokkal kapcsolatos megközelítést több okból is kritizálták. Először is, túl szűk a hatóköre. A kognitív és tanulmányi hiányosságokra összpontosít, de figyelmen kívül hagy más olyan fontos tényezőket, amelyek hozzájárulhatnak az érzelmi zavarokhoz, mint például a szegénység, a trauma és a családi problémák. Másodszor, a megközelítés azon a feltételezésen alapul, hogy a tanulási zavarok okozzák az érzelmi zavarokat, de nincs olyan kutatás, amely alátámasztaná ezt az állítást. Végül a megközelítést kritizálták, amiért a tanulási zavarok túldiagnosztizálásához vezetett.
E kritikák ellenére a tanulási zavarokkal kapcsolatos megközelítés jelentős mértékben hozzájárult az érzelmi zavarok területéhez. Felhívta a figyelmet a kognitív és tanulmányi hiányosságok szerepére az érzelmi zavarokban, és új oktatási beavatkozások kidolgozásához vezetett az érzelmi és viselkedési problémákkal küzdő gyermekek számára.
Íme néhány kulcsfontosságú elv a tanulási akadályozottság megközelítéséhez:
* Az érzelmi és viselkedési problémákat a mögöttes tanulási zavarok okozzák.
* A tanulási zavarok akadályozhatják a gyermek iskolai sikerét és egészséges kapcsolatok kialakítását.
* Az érzelmi és viselkedési problémákkal küzdő gyermekeknél tanulmányozni kell a tanulási zavarokat.
* Az érzelmi és viselkedési problémákkal küzdő gyermekek oktatási beavatkozásainak foglalkozniuk kell tanulási zavaraikkal.
A tanulási zavarok megközelítésének erősségei
* Világos és konkrét magyarázatot ad az érzelmi zavarokra.
* Keretet kínál a tanulási zavarok és az érzelmi zavarok közötti kapcsolat megértéséhez.
* Hatékony oktatási beavatkozások kidolgozásához vezetett az érzelmi és viselkedési problémákkal küzdő gyermekek számára.
A tanulási zavarok megközelítésének gyengeségei
* Túl szűk a hatókör. Figyelmen kívül hagyja azokat az egyéb fontos tényezőket, amelyek hozzájárulhatnak érzelmi zavarokhoz, mint például a szegénység, a trauma és a családi problémák.
* Azon a feltételezésen alapul, hogy a tanulási zavarok okozzák az érzelmi zavarokat, de nincs kutatás, amely alátámasztja ezt az állítást.
* A tanulási zavarok túldiagnózisához vezetett.