Íme néhány ok, amiért a távollevő barátokkal való beszélgetést nem lehet furcsának tekinteni:
- Vigasz vagy tanács keresése:Néha az emberek akkor is beszélnek a barátaikkal, ha nincsenek ott, hogy vigasztalást vagy tanácsot kérjenek a kihívásokkal teli időkben, vagy amikor szükségük van valakire, aki meghallgatja aggályaikat.
- Szokás:Ha hozzászokott ahhoz, hogy rendszeresen beszéljen barátaival, természetes lehet, hogy akkor is folytatja a beszélgetést velük, amikor nincsenek jelen, különösen akkor, ha szoros kapcsolatban áll velük.
- Gondolatok feldolgozása:A hangos beszéd segíthet tisztábban feldolgozni gondolatait és érzelmeit, és úgy érezheti, mintha távollévő barátaival beszélgetne, hogy perspektívát nyerjen.
- Kapcsolat fenntartása:A barátaival való beszélgetés akkor is, ha ők nincsenek ott, a velük való kapcsolat fenntartásának egyik módja lehet, különösen akkor, ha távol élnek, vagy nem mindig elérhetők a személyes beszélgetésekhez.
- Kreativitás és képzelőerő:Vannak, akik képzeletbeli beszélgetéseket folytatnak barátaikkal a kreativitás vagy az önkifejezés egy formájaként, lehetővé téve gondolataik és képzeletük szabad áramlását külső korlátok nélkül.
Fontos megjegyezni, hogy ha azon kapja magát, hogy folyamatosan a távollevő barátaival beszélget, és nem vesz részt másfajta társas interakcióban vagy tevékenységekben, az a magány vagy az elszigeteltség jele lehet. Ilyen esetekben hasznos lehet egy terapeuta vagy tanácsadó segítségét kérni a mögöttes mentális egészségügyi problémák megoldásához.
Összességében elmondható, hogy a barátokkal való beszélgetés akkor is normális módja lehet az önkifejezésnek, a vigasztalásnak vagy a kapcsolat fenntartásának. Ha azonban elkezdi befolyásolni mindennapi életét vagy más kapcsolatokba való bekapcsolódási képességét, érdemes megfontolni szakmai támogatást.