Tűzifa sűrűsége:
A magnóliafának viszonylag alacsony a sűrűsége, ami azt jelenti, hogy gyorsabban ég és kevesebb hőt termel, mint a sűrűbb tűzifák, mint a tölgy, hickory vagy juhar. Előfordulhat, hogy több magnóliát kell használnia, hogy ugyanannyi hőt kapjon, ami a tűzifakészlet gyorsabb kimerüléséhez vezet.
Füst és szikra:
A magnóliafa általában több füstöt termel, mint a többi keményfa. Ennek a füstnek kellemetlen szaga lehet, és potenciálisan irritálhatja a kandalló közelében ülők szemét és légutait. Ezenkívül a magnólia égés közben szikrákat bocsáthat ki, ami potenciális tűzveszélyt jelenthet, ha a szikrák kikerülnek a kandallóból.
Kreozot felépítése:
Nagy sűrűsége miatt a magnóliafa kreozotlerakódást okozhat a kandallóban és a kéményben. A kreozot ragadós, gyúlékony anyag, amely kéménytüzeket okozhat. Magnólia égetésekor elengedhetetlen lenne a rendszeres tisztítás és karbantartás a kreozot felhalmozódásának megelőzése érdekében.
Összességében elmondható, hogy bár a magnóliafa kandallóban égethető, általában nem ajánlott az alacsonyabb sűrűsége, a füst- és szikraképződésre való hajlam, valamint a kreozot felhalmozódásának lehetősége miatt. Ha úgy dönt, hogy magnóliafát használ tűzifához, győződjön meg róla, hogy mértékkel használja, és előnyben részesítse a biztonsági intézkedéseket a füst, a szikra és a kreozot felhalmozódásának minimalizálása érdekében.