- 1. fokú égési sérülések (felületi égési sérülések): Ezek az égési sérülések csak a bőr legkülső rétegét érintik, és általában nem életveszélyesek. A túlélési arány közel 100%.
- 2. fokú égési sérülések (részleges vastagságú égések): Ezek az égési sérülések az epidermiszt és a dermist (a bőr mélyebb rétegét) érintik, és hólyagosodást okozhatnak. A túlélési arány általában magas, de komplikációk léphetnek fel, ha az égési sérülések nagy területet fednek le, vagy ha fertőzés van.
- 3. fokú égések (teljes vastagságú égések): Ezek az égési sérülések a bőr minden rétegén keresztül terjednek, és károsíthatják az alatta lévő szöveteket. A túlélési arány változó, és függ az égési sérülés mértékétől és az egyén általános egészségi állapotától. A testfelület több mint 30%-át lefedő égési sérüléseknél azonban nagy a halálos kimenetelű kockázat.
- 4. fokú égési sérülések (elszenesedett égések): Ezek az égési sérülések túlmutatnak a bőrön, és érintik a mögöttes izmokat, inakat és csontokat. A 4. fokú égési sérülések túlélési aránya nagyon alacsony, és még ha az egyén túléli is, kiterjedt hegesedés és funkcióvesztés léphet fel.
Az égési sérülések súlyosságán kívül más tényezők is befolyásolhatják a túlélési arányt:
- Az egyén életkora:A fiatalabb gyermekeknél és az idősebb felnőtteknél nagyobb az égési sérülések szövődményeinek kockázata.
- Az egyén általános egészségi állapota:Azoknál az egyéneknél, akiknél már fennáll a betegség, nagyobb eséllyel alakulnak ki égési sérülések miatti szövődmények.
- Az égési sérülések helye:Az arc, a nyak, a kéz vagy a nemi szervek égési sérülései súlyosabbak lehetnek, és nagyobb a szövődmények kockázata.
Az égési sérülések mindig orvosi vészhelyzetet jelentenek, és a túlélés esélye a gyors orvosi ellátástól és kezeléstől függ.