Egészség és a Betegség
A Beers-kritériumok olyan gyógyszerek összessége, amelyek nem ajánlottak idős felnőttek számára, mivel káros mellékhatásokat okozhatnak. A Beers-kritériumokat az egészségügyi szolgáltatók széles körben elfogadták, és aranystandardnak tekintik a vényköteles gyógyszerek idős embereknél történő biztonságos használatának biztosítására.
A kritériumokat először Dr. Mark H. Beers dolgozta ki 1991-ben, és azóta többször frissítették. Ezek a gyógyszerek idősebb felnőtt populációban való hatékonyságára és biztonságosságára vonatkozó tudományos bizonyítékok átfogó áttekintésén alapulnak.
A Beers kritériumai a gyógyszereket két kategóriába sorolják:
1. Potenciálisan nem megfelelő gyógyszerek (PIM)
A PIM-ek olyan gyógyszerek, amelyeket el kell kerülni idős felnőtteknél a káros mellékhatások magas kockázata miatt. Példák:
- Nyugtató hatású antihisztaminok (pl. Benadryl)
- Antikolinerg szerek (pl. Levsin, Detrol)
- benzodiazepinek (pl. Valium)
- Digoxin
2. Potenciálisan megfelelő gyógyszerek extra felügyelettel
Ezek olyan gyógyszerek, amelyeket idős felnőttek is használhatnak, de a biztonság érdekében szoros megfigyelést igényelnek és elkerülje a lehetséges mellékhatásokat. Példák:
- ACE-gátlók
- NSAID-ok (pl. Ibuprofen, Naproxen)
- Cukorbetegség elleni gyógyszerek
- opioid fájdalomcsillapítók (pl. Hydrocodone, Oxycodone)
A Beers-kritériumokat nem merev szabályrendszerként kívánják használni, hanem inkább eszközként, hogy segítsék az egészségügyi szolgáltatókat annak eldöntésében, hogy mely gyógyszerek a legmegfelelőbbek az idős felnőttek számára. A Beers-kritériumokban szereplő gyógyszer használatára vonatkozó döntés mindig attól függ
a beteg egyéni körülményei.