Mi az a neuroblasztóma?

Neuroblasztóma a rák egy fajtája, amely a szimpatikus idegrendszerben alakul ki. Ez az összetett ideghálózat a gerincen fut végig, és elágazik, hogy elérje a létfontosságú szerveket, például a szívet, a tüdőt, a gyomrot és a mellékveséket.

A neuroblasztóma elsősorban a kisgyermekeket érinti, és az egy év alatti csecsemőknél diagnosztizált összes rákos megbetegedések körülbelül 15%-át teszi ki. Előfordulhat a születés előtt (veleszületett neuroblasztóma), vagy kialakulhat az élet első néhány évében. A legtöbb esetet a gyermek ötéves kora előtt diagnosztizálják.

A neuroblasztóma eredete az embrionális fejlődés korai szakaszára vezethető vissza, különösen a "neuroblasztok" néven ismert sejtek bevonásával. Az embrióképződés során a neuroblasztok szaporodnak, és végül érett idegsejtekké alakulnak át. A neuroblasztómában szenvedő egyénekben egy genetikai mutáció hatására a normál neuroblasztok ellenőrizhetetlenül szaporodnak, és daganattömeget alkotnak.

A neuroblasztóma jelei és tünetei a daganat helyétől és növekedési mértékétől függően változhatnak. A gyakori tünetek közé tartozik a fájdalommentes hasi tömeg, csontfájdalom, láz, ingerlékenység és fogyás. Ezenkívül egyes neuroblasztómák hormonokat szabadíthatnak fel, amelyek magas vérnyomáshoz vagy hasmenéshez vezetnek.

A korai felismerés és a gyors kezelés kulcsfontosságú a neuroblasztóma leküzdésében. A korai stádiumban diagnosztizált neuroblasztóma viszonylag magas gyógyulási arányt mutathat, különösen akkor, ha a daganat nem terjedt el és nem terjedt el. A kezelési lehetőségek általában magukban foglalják a daganat eltávolítását célzó műtétet, valamint további terápiákat, például kemoterápiát, sugárterápiát, immunterápiát és őssejt-transzplantációt.